Európa és az USA is háborúban áll, de ezt a politikusok nem hajlandók elismerni. A mostani gazdasági problémák jórészt innen eredeztethetők - mondta szeptember utolsó hétfőjén Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, Clinton elnök egykori gazdasági főtanácsadója, a Columbia Egyetem professzora.

Stiglitz több előadást itt tartott az elmúlt napokban Európában, és míg a CEU-n általában beszélt közgazdasági nézeteiről, amiről a Qubit is beszámolt, addig a bécsi Pressclub Concordia szervezésében szűkebb körnek tartott előadást a világgazdaság aktuális helyzetéről. Itt figyelmeztetett arra, hogy a háborúval és következményeivel őszintén szembe kellene nézni.

Talán máris túl késő

Stiglitz szerint háborús időkben az államnak a szokásosnál jobban bele kell avatkoznia a piaci folyamatokba, bár ő általában sem hisz abban, hogy a piac láthatatlan keze mindig mindent megold.

A mostani helyzetben különösen az energiaárak elszabadulása miatt lenne ideje komoly, EU-s szintű beavatkozásnak. Szerinte már most is túl késő lépéseket tenni a gáz és az áram árának összekapcsolódása ellen, ami a sajátos európai áramtőzsdei rendszerből fakad, ahol mindig a legmagasabbat árat ajánló határozza meg az árat. (A problémáról, és arról, hogy pénteken az EU-s miniszterek milyen döntéseket hoztak a gond enyhítésére, itt írtunk részletesen.) “A rossz európai szabályozási környezet tehet arról, hogy még Norvégiában is nagyot emelkedett az áram ára, pedig a vízierőműveik termelési költsége semmit sem emelkedett, és nekik van a legtöbb gázuk az egész kontinensen.”

Szerinte általában is az a tanulság, hogy ahol a megújulók terjesztésének kedvéért mindenféle szabályozással beavatkoztak az energiapiacba, ott komoly áremelkedések történtek, mert a támogatási rendszerek alkalmat adtak az árak manipulációjára.

Szerinte ez történt az EU-ban is. Úgy véli, hogy normális esetben az európai áramtőzsdei rendszer talán még indokolt is lehetne, de amikor háború van, és ezért nincs elég gáz a piacon, akkor a politikusoknak reagálniuk kell, és változtatniuk a szabályokon, mert nem mehet minden úgy tovább, mint a háború előtt. "A régi szabályokat is csak emberek alkották, nem lehet úgy tenni, mintha ezek megváltoztathatatlan alapigazságok lennének" - mondta.

“Ha egy vállalkozás költségeinek eddig 5 százaléka ment el energiára, és ez most 50 százalékra emelkedik, akkor azt nem fogja túlélni. Ilyenkor muszáj az államnak beavatkoznia” - érzékeltette, hogy mennyire kiélezett a helyzet.

Nem lehetett kimaradni ebből a háborúból

Hozzátette, hogy személy szerint ez az első háború a második világháború óta, amiben támogatja az amerikai kormány törekvéseit. Az iraki és az afganisztáni beavatkozással sem értett egyet annak idején, de az Ukrajna elleni orosz agressziót szerinte nem hagyhatta válasz nélkül a Nyugat. A területfoglaló háború indítása olyan tabu, amit nem lehet megtorlás nélkül elviselni, mert különben szétesik minden a világban. Ezért az Oroszország ellen bevezetett szankciókkal és Ukrajna felfegyverzésével is egyetért.