• A rászorulók és a legszegényebbek eleve rendkívüli veszélynek vannak kitéve a magas infláció és energiaárak miatt, de tovább fog nehezedni a helyzetük, ha még az őket segítő civil szervezetek is küszködnek majd az életben maradásért.
• Márpedig sok civil szervezet ettől fél: már most érzik a válság hatásait, pedig egyelőre még 20 fok van odakint, és az infláció sem érte el a tetőpontját.

Az önkormányzatok sorra jelentik be, hogy bezárnak a könyvtárak, uszodák, művelődési házak és nyugdíjasklubok a téli időszakra, mert nem tudnák kifizetni a rezsiszámlákat. A civil és karitatív szervezetek, amelyek sokszor működtetnek valamilyen szociális intézményt, ezt nem tehetik meg, mert annak a rászorulók innák meg a levét, akiknek ebben az időszakban feltehetően olyan nagy segítségre lesz szükségük, mint még soha.

És ha még az amúgy is borzalmas gazdasági környezet nem lenne elég, az állam is épp kibújni készül a szociális ellátás felelőssége alól, ugyanis Pintér Sándor és Semjén Zsolt benyújtottak egy törvénymódosítást, amely egy egészen új sorrendet állít fel arról, hogy kinek a feladata a szociális ellátás. Az új sorrend szerint ugyanis elsősorban az egyén felelős a szociális biztonságáért, majd a hozzátartozók, az önkormányzat és a karitatív szervezetek következnek a felelősségi sorrendben, az állam pedig csak akkor jön képbe, ha mások kudarcot vallottak.

Ez az elképzelés már csak azért is érdekes, mert messze nem minden karitatív szervezet részesül állami támogatásban, és az általuk működtetett intézményekre, hajléktalanszállókra, anyaotthonokra, melegedőkre, foglalkoztatókra pedig nem vonatkozik a rezsicsökkentés sem, ezért ezeknek a működése veszélybe került.

Háromszoros áramszámla, hatszoros gázszámla

Az egyik leglátványosabb példa az utóbbi időben az állami támogatás hiányában már évek óta küszködő Iványi Gábor által vezetett Oltalom Karitatív Egyesület, és a vele együttműködő Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET). Az egyesület és az egyház szociális és egészségügyi intézményeiben több száz hajléktalan, idős és Ukrajnából menekült személyről, az oktatási intézményeikben közel 3000 óvodás, általános és középiskolás diákról gondoskodik, teljes ellátást, fűtést, étkeztetést biztosítva számukra. Mindezekhez pedig elengedhetetlen a folyamatos gáz-, és villamos energia ellátás.

A télen bejárta a sajtót, hogy február 21-én NAV nyomozók szállták meg az egyház és az ahhoz tartozó civil szervezetek irodáit, állításuk szerint költségvetési csalás miatt nyomozva, ami után több politikus és aktivista jelent meg a helyszínen kiállva Iványi szervezetei mellett. Az adóhatóság egyébként nem sokkal azután szállt ki Iványi egyházához, hogy a lelkész neve fölmerült ellenzék köztársasági elnökjelöltjeként.

A NAV későbbi közlése szerint azért nyomoztak, mert 2015 és 2019 között a MET-hez tartozó 14 szervezet 1300 dolgozójának bruttó munkabéréből levonták a járulékokat, de azokat nem fizették be, ezzel hárommilliárd forint kárt okozva a költségvetésnek.Iványi viszont azt hangoztatta, hogy a magyar állam tartozik 12 milliárd forinttal az egyházának, amit annak ellenére sem térít meg, hogy pert vesztett a MET ellen Strasbourgban.Ez a tartozás részben abból áll, hogy az állam nem hajlandó kifizetni a MET szervezeteinek az államtól átvállalt közfeladatok ellátása után járó támogatást. A 2017-ig felhalmozódott tartozást az állam a strasbourgi per után rendezte, a maradékot viszont nem. Iványi szerint a NAV is tartozik az egyháznak, mert miután az állam visszavonta a MET egyházi státuszát, 2016 és 2019 között az adóhatóság nem fizette ki az egyháznak felajánlott 1 százalékokat.

Iványi Gábor most a 444-nek azt írta, hogy a MET egyházi státuszának elvétele következtében súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, mert az intézmények működtetéséhez szükséges állami normatívának mintegy a feléhez nem jutnak hozzá, ezért jelentős tartozást halmozott fel a többségi állami tulajdonú energiaszolgáltatók felé. Mint írja a magyar állam a jogsértést elismerte és 2016-ig részleges kártérítést fizetett, de 2017-től semmifajta kompenzálásra nem hajlandó.

„A többségi állami tulajdonú szolgáltató – megértve ezt a helyzetet - az előző fűtési szezonra vonatkozóan fizetési haladékot biztosított, de a jelenlegi helyzet bizonytalan, az elmúlt hetekben több intézményünknél jelentek meg a gázórák leszerelése érdekében, de eddig nem történt gázelzárás. Amennyiben megkapjuk azokat a jelentős összegeket, amelyekkel a kormány tartozik, akkor rendezni tudjuk a felhalmozódott tartozásainkat a szolgáltatók felé és folytatni tudjuk azt az átfogó szociális, oktatási és egészségügyi tevékenységünket, amelyet a legszegényebbnek biztosítunk” - magyarázza Iványi Gábor.

Iványi szerint az intézményeink zavartalan működtetését a kormány felelőtlen magatartása folyamatosan veszélyezteti. A halmozottan hátrányos helyzetű emberek ellátása forog veszélyben, nem a hitéleti tevékenység, mivel az utóbbira nem is kérnek támogatást.

Iványi azt mondja, hogy az intézményeikhez már megérkeztek az emelt díjú áramszámlák, amelyek összege közel háromszorosa a korábbinak.A gáz esetében még ezt összeget nem látják pontosan, de hat-, hétszeres összegre számítanak.

„Ezeknek a számláknak a rendezése számunkra ugyanúgy kivitelezhetetlen, mint más szervezeteknek, állami kompenzálás nélkül nem látjuk milyen módon lesznek kifizethetőek. Ha a kormány azt az irányt kívánja képviselni, ami a szociális törvény korrekciója címén a napokban látott napvilágot, hogy mindenki gondoskodjék magáról, vagy ha nem tud, akkor segítsen a családja és a civil szervezetek, és a sor végére kerül az állam – beláthatatlan következményeket szülhet az egész társadalomnak, de különösen a hátrányos helyzetű gondozottaink számára” - vélekedik.

Iványi úgy látja, hogy az energiaszolgáltatás terén rendkívüli bizonytalanság van, példaként pedig említett egy borsodi faluban lévő óvodát, amelynek gázszolgáltatója a bizonytalan helyzetre tekintettel felmondta a gázszerződésüket és az új árajánlat kérésükre azt közölték, hogy semmiképpen, azaz semmilyen áron nem tudnak/akarnak gázszerződést kötni, pedig tartozásuk ezen a telephelyen nem volt.

Miután ez kiderült, Iványiék még augusztus elején késedelem nélkül megkeresték a többségi állami tulajdonú gázszolgáltatót, de érdemi választ a mai napig nem kaptak, ezért (az ún. gázév kezdetétől október 1-től) nincsen érvényes szerződésük, ami súlyos következményekkel, kikapcsolással, extra díjakkal jár. Pár napja pedig egy másik intézményük is kapott értesítést, hogy az áramszolgáltató felmondja a szerződést. Iványi szerint leírhatatlan mértékű káosz és bizonytalanság van a gáz-, és áramszolgáltatás területén.

„Természetesen megteszünk minden takarékossági intézkedést, ám az elavult gáztüzelésű rendszereink nagyon rossz hatásfokkal működnek és a cseréjük jelentős forrást igényel, amellyel sajnos nem rendelkezünk. Például a „Fűtött Utca” intézményünk egybefüggő légterét egy muzeális korú légbefúvó gázkészülék biztosítja, elektromos készülékek beszerelése volna szükséges” - mondja Iványi, aki mindennek ellenére bízik egy felelős kormányzati döntésben, hogy tovább tudják végezni az elesettek szolgálatát.

Az utolsó pillanatig kitartanak

Az Igazgyöngy Alapítvány 1999 óta dolgozik az esélyegyenlőségért, társadalmi integrációért, a gyerekszegénység, és az átörökített mélyszegénység felszámolásáért Berettyóújfaluban és a környéki falvakban, többek között Toldon. A mélyszegénységben élő gyerekeket nem csak mentorálják iskolai tanulmányaik során, de művészetterápiával is foglalkoznak, és egy olyan helyet biztosítanak a gyerekeknek, ahova mehetnek iskola után, ha otthon például nincs fűtés vagy ennivaló.

Ennek ellenére az L. Ritók Nóra vezette alapítványnak vissza kell mondania egyes bérleményeit, ahova a gyerekek járhattak, mert képtelenek lennének kifizetni a rezsi árát. L. Ritók Nóra a 444-nek azt mondta, hogy az oktatást próbálják az általános iskolák épületében megoldani, bár így is van, ahol fizetniük kell, de órára lebontva, és így remélhetőleg olcsóbb lesz, mintha a saját bérleményüket tartanák fenn.

„Költöztünk Toldon is, átrendeztük a fűtés nélküli raktárépületeket és a fűthető munkaterületeket. Felkészültünk egy hagyományos tüzelési lehetőségre is, de nem szeretnék visszafele lépni, ezt csináltuk évekig, nehéz volt, sokba került, sosem volt egyenletes meleg, sok kockázata volt, például állandó felügyelet kellett. Több épületünk van, ha visszaállnánk, ehhez kellene egy fűtő munkatárs, no meg fa, és egyik sincs” - mondja L. Ritók.

Nem csak a magas rezsiköltségek okoznak nehézséget a karitatív szervezetnek, hanem az egyre durvábban elszabaduló élelmiszerárak is. A Heti Betevő munkatársai Budapesten osztanak meleg ételt rászorulóknak éttermek közreműködésének köszönhetően.

Nagy Emese, a Heti Betevő egyik alapító tagjának elmondása szerint már több közreműködő étterem elkezdett felszámolni pluszköltséget, ezért elsősorban most azokat igyekszenek preferálni, akik továbbra is alapanyagáron főznek nekik. Az alapanyagárat viszont a beérkező adományokból tudják megvenni, ezek pedig már most érezhetően visszaestek, amely problémáról ebben a cikkben írtunk részletesen. A Heti Betevőnél már most látszik, hogy ugyanannyi adományból fele annyi élelmiszert tudnak vásárolni, de például arról semmiképpen sem akarnak lemondani, hogy húsos ételt is adjanak a rászorulóknak.

„Nagyon félünk, hogy mi lesz később, de megpróbálunk az utolsó pillanatig kitartani, és megtéríteni az alapanyagárat” - mondta Nagy Emese.