Bár Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a magyar gazdasággal minden rendben, igazából beérett mostanra a gazdasági rémálom. Már a hivatalos adatok szerint is stagfláció van. Ez olyan gazdasági helyzetet jelent, ahol az infláció annak ellenére tartósan magas szinten marad, hogy jelentős a visszaesés, és a lakossági fogyasztás csökken.

A szükséges három elemből kettő eddig is teljesült. A KSH által publikált októberi inflációs adat nagyon csúnya lett: 21,1 százalék. Ezen belül az élelmiszerek ára kerek 40 százalékkal emelkedett. A hazai infláció így nemcsak régiós szinten, hanem európai összehasonlításban is a legmagasabbak közé tartozik.

A kiskereskedelmi adatokból az októberi még nem ismert, de a szeptemberi volt egymás után a negyedik hónap, amikor a fogyasztás nem tudott lépést tartani az inflációval, tehát rosszabbul éltünk. Pedig elképesztően sok pénzt költünk a boltokban. A KSH adatai szerint az emberek 133 milliárd forinttal többet hagytak a pénztárnál, mint tavaly szeptemberben, ellenben a megvásárolt élelmiszer mennyisége 2,8 százalékkal csökkent.

A kormány eddig a GDP-adatokkal tudott bűvészkedni. A második negyedévben (április-június) 6,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, negyedéves alapon pedig 1,1 százalékkal, ez szintén jobb lett a vártnál, hiszen volt elemző, aki 0 százalékot számolt. A harmadik negyedévre viszont megérkezett a visszaesés: bár éves alapon még mindig 4,1 százalékos a bővülés, negyedéves alapon az előző három hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkent a GDP.

Az ellenzékiséggel nehezen vádolható Világgazdaság is olyan elemzőt szólaltatott meg a témában (Suppan Gergelyt a Mészáros Lőrinchez és a magyar államhoz tartozó Magyar Bankholdingtól), aki szerint a következő két negyedévben a megugró infláció következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei miatti teljesítménycsökkentések, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható. Vagyis elkerülhetetlennek tűnik a technikai recesszió.

A problémát érzékelve a kormány úgy döntött, kibővíti az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopot. Az árkorlátozás már a tyúktojásra és az étkezési burgonyára is vonatkozik. Ez eddig is leginkább hiánygazdaságot eredményezett. Ahogy a hatósági ár hatására a cukor és a tej pillanatok alatt elfogy a polcokról, így az üzemanyag esetében is hiányt okoz a rögzített ár. A tojás és a burgonya esetében is erre lehet számítani, ugyanis több üzlet is mennyiségi korlátot vezetett be ezekre a termékekre. Például a Tesco üzleteiben burgonyából maximum 2 kilót, tojásból maximum 1 dobozzal vehet egyszerre egy vásárló.