Úgy tűnik, 2022-re Horvátország kiheverte azt a csapást, amit a koronavírus járvány okozott az ország gazdaságának, és idén már majdnem elérték a korábbi rekorder 2019-es év számait. A kereskedelmi és privát létesítmények turistaforgalmát mérő eVisitor, valamint a tengeri chartereket számláló eCrew rendszer adatai szerint

2022. első nyolc hónapjában több mint 14 millió turista érkezett Horvátországba,

akik közel 87 millió vendégéjszakát töltöttek el ott. Ez a 2019-es látogatószám 91 százalékának, a vendégéjszakáknak pedig a 96 százalékának felel meg.

Ha csak a tavalyi év azonos időszakát nézzük, a turisták száma 40 százalékkal, a vendégéjszakák száma 27 százalékkal nőtt. Bár a végleges összesítés még nem történt meg, augusztusban Andrej Plenkovic miniszterelnök azt mondta, 11,3 milliárd eurónyi bevételre számítanak a turizmusból idén, ami 800 millió euróval több, mint 2019-ben. Erre minden esély megvan, ugyanis a szeptemberi adatok is azt mutatták, hogy 2021. szeptemberéhez képest 19,3 százalékkal többen utaztak idén a horvát tengerpartra, belföldről és külföldről is.

Hagyományosan az ország GDP-jének mintegy ötöde származik a turizmusból, a 2020-as visszaesés pedig különösen fájó és látványos volt a 2019-es év után, amikor még a magyar turisták száma is rekordot döntött Horvátországban. Minimalizálandó a károkat, 2020-ban már májusban megnyitották a határokat a turisták előtt, karanténkötelezettség sem volt, bár azt később kénytelenek voltak visszaállítani. A nyár végére a tengerparti üdülőhelyeken terjedt leginkább a vírus. 2020 nyár végére egyértelművé vált, hogy az ország a turistákat előrébb helyezte, mint a szigorú védekezést. Ezt a stratégiát választották 2021-ben is, és a tavaly nyári szezon a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta, nem véletlenül nevezte kiemelkedőnek Nikolina Brnjac turisztikai miniszter. Nem is csoda, már kora tavasztól különböző kampányokkal készültek rá. 2021 nyarán már nagyjából bármilyen oltással és enyhe feltételekkel be lehetett utazni az országba a covid harmadik-negyedik hulláma ellenére is.

De térjünk vissza az idei évre. Továbbra is az ország észak-nyugati részén lévő Isztria a legnépszerűbb célpont (24,5 millió vendégéjszakával), aztán Split-Dalmácia (16 millióval) és a Tengermellék-Hegyvidék (15,5 millióval). A települések rangsora nem teljesen követi a megyékét, itt Rovinj, Dubrovnik és Poreč a legnépszerűbbek. Szintén top 10-es célpont még Rab szigete, Vodice és Zadar.

A legtöbb éjszakát - 20 milliót - a német turisták töltöttek el az országban, aztán a szlovénok (9 millió), osztrákok (6,5 millió) és a lengyelek (5,5 millió). A magyar turisták az idei év első nyolc hónapjában 530 ezren voltak és több mint 2,7 millió vendégéjszakára maradtak, de össesítésben 3 millió fölötti számot várnak a szakemberek. Honfitársaink kedvenc úti céljai Vir szigete és Crikvenica városa voltak, a legdélebbi pont pedig, ameddig elutazunk, az a Budapesttől légvonalban 660 kilométerre eső Makarska.

De általánosságban a magyarok inkább a közelebb eső Kvarner, Isztria, Split és Zadar környékét választják.

Ugyan a nyár a főszezon, azon belül is a július és az augusztus, a horvátok igyekeznek kitolni a szezont és tavaszi-őszi programokkal is utazókat csábítani az országba. Ezen belül az egyik jelentős turisztikai cél a közép-dalmáciai szigetek ismertségének növelése, hiszen Split már repülővel is elérhető, onnan pedig a rendszeres kompjáratokkal könnyű eljutni a környező kisebb-nagyobb szigetekre.

Az egyik kiemelt célpont a régióban Brač és Korčula között elhelyezkedő Hvar, már csak azért is, mert a szigetek közül ez az egyik legnaposabb: évente 2726 órát süt itt a nap. Ideális utószezonos nyaralásra, hiszen általában még szeptember végén, október elején is lehet fürödni a tengerben (bár idén, mikor egy hivatalos sajtóúton ott jártunk, a helyiek épp a hetek óta tartó, szokatlanul hűvös időről számoltak be). Már maga a megérkezés élmény, ugyanis Hvar város kikötőjébe egy több mint 9 kilométeres öblön lehet bejutni.

A sziget történelme 2300 évre nyúlik vissza, kezdetben a Pharosz-szigetről felfedezésre indult görögök kolóniája volt, később a velencei kereskedőknek vált fontos megállójává, ezek természetesen mind nyomot hagytak Hvar kultúráján. Az itt található Stari Grad-síkság 2008 óta az UNESCO kulturális világörökség része (és az egyetlen síkság a listán), a görögök által kialakított mezőgazdasági parcellafelosztás nyomai és a falak jó része máig megmaradt. A síkság egyébként ideális terep országúti biciklisek számára is.

Hvar legrégebbi városa Stari Grad, ahol a legtöbb a látnivaló és a hatalmas főterén nyáron éjjel is nagy élet zajlik. Ami a gasztronómiát illeti, nagyon büszkék a mediterrán étrendjükre, vagyis, hogy csak szezonális alapanyagokat esznek, és ez, illetve a sziget adottságai jól egybevágnak a (már hazánkban is elindult) farm-to-table mozgalommal: Hvaron is egyre több olyan éttermet találni, ahol kizárólag helyi termelők és tenyésztők alapanyagaiból főznek. Ezért például sertéshússal nem nagyon találkozunk, vaddisznóhússal annál inkább.

A főszezonon kívüli tradicionális, két évente megtartott program a Dani u Vali nevű fesztivál Hvar azonos nevű városkájában, ami leginkább a hajózás iránt érdeklődőknek lehet érdekes. Itt néhány napon keresztül régi, hagyományosan csak fából ácsolt kisebb-nagyobb halászhajók és vitorlások vonulnak fel, amelyek a környező szigetekről és messzebb fekvő, partmenti horvát városokból is eljönnek idáig, és a fesztivál fő attrakciója egy esti fényjáték a hajók részvételével.

Szóval ha valaki matrózcsíkos pólóban szivarozó öreg tengeri medvék hajóin szeretne az öbölben vitorlázni, az már most beírhatja magának ezt a programot 2024-re.

2023-tól két fontos tényező is a turisták számának további ugrását vetíti elő. Egyrészt januártól már az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz, másrészt az ország csatlakozik a schengeni övezethez. Utóbbi nemcsak a magyar utazóknak könnyíti meg majd az utazást, hanem azoknak a nyugati turistáknak is, akik esetleg messzebbről, légi úton érkeznek - a nyári szezonban idén már 460 légitársaság indított járatokat Horvátországba. Emellett, bár a covid ezt is lelassította, folyamatosan zajlik a kikötők fejlesztése, a hotelek és kempingek renoválása és építése, és júliusban átadták a Pelješac-hidat is, amivel az ország déli része könnyebben elérhetővé vált, mivel kikerüli a nem uniós Bosznia-Hercegovina partmenti részét.

Persze a várható ugrás miatt jogos aggodalom, hogy a túlzott turizmus jelentős károkat okoz majd nemcsak a környezetnek, de a helyiek életét is felforgatja. Tavaly nyáron horvát tudósok már az Adriai-tenger védelmére szólították fel a kormányt, szerintük csak ezzel biztosítható az ország fenntartható fejlődése. A horvát kormányban már zajlik a „Fenntartható Turisztikai Fejlesztés 2030-ig” nevű stratégia előkészítése, ami a klímaváltozást és a társadalmi hatásokat is figyelembe véve meghatározza majd a szektor fejlesztésének irányát, köztük a digitális és zöld átállással.

A turisztikai adatokat a Horvát Idegenforgalmi Közösség bocsátotta rendelkezésünkre.