India nem hagyja, hogy Kína megváltoztassa a status quót a határ mentén, ezért példátlan szintre emeli a csapatok telepítését. A kijelentés azután hangzott el, hogy a napokban összecsaptak az indiai és a kínai erők. Kína szerint a határhelyzet stabil, a két fél között tart a párbeszéd, foglalta össze a helyzetet a BBC.

A december közepi konfliktusban kínai katonák léptek a két országot elválasztó ellenőrző sávba, ahol az indiaiak megállították őket. Az indiai kormányt az ellenzéki erőket vezető Rahul Gandhi azzal vádolta, hogy nem törődnek a fenyegetéssel, és a kínaiak megverik a határon az indiai katonákat.

Indiai és kínai katonák legutóbb 2020 májusában csaptak össze közelharcban a kínai ellenőrzés alatt álló Tibeti-fennsíkkal határos Ladak járásbeli Galván-völgyben. Akkor 20 indiai katona halt meg, és kínai oldalon is voltak nem számszerűsített veszteségek. Az összecsapás után mindkét fél megerősítette a katonai jelenlétét a térségben, nehézfegyvereket és egyéb felszerelést vonultatva fel a magasan fekvő sivatagos vidéken. Egy sor katonai és diplomáciai tárgyalás eredményeként tavaly mindkét fél elkezdte a fegyveres erői visszavonását az ellenőrző vonalról.

A két ország között 3340 kilométer hosszan húzódik az ún. Tényleges Ellenőrzés Vonala (Line of Actual Control – LAC), ami vitatott, de többé-kevésbé tiszteletben tartott határvonal. A LAC Észak-India és Délkelet-Kína közt fekvő Kasmír, és az Északkelet-India és Délkelet-Kína közötti Arunácsal Prades régiókon át húzódik.

Kína és India között hosszú évtizedek óta zajlanak határviták Kasmírban és Arunácsal Pradesben, ezekben a régiókban a 20. század első felében nem rajzolták meg teljesen a határvonalakat. A határviták miatt 1962-ben mindössze egy hónapig tartó háború tört ki a két ország között, ami sima kínai győzelemmel végződött. Azóta a háború után bevezetett protokoll szerint lőfegyverek nélkül, de előfordultak határvillongások és kisebb összecsapások változó intenzitással.