Nem ez volt 2022 legnagyobb botránya, de viszonylag sokan csodálkoztak a 94. BH-t hallgatva, hogyan nem vettem észre egy új hidat a lakásomtól 500 méterre, amit ráadásul naponta látok. Vagy – mondjuk úgy – benne van a látómezőmben. Még a Borízű Hang törzshallgatója, Dr. Vigh Attila is írt, hogy sajnálja, hogy nem hagyott bennem mélyebb nyomokat, mert ő tervezte, és adott esetben szívesen áll rendelkezésre, ha szeretnék beszélgetni a Láthatatlan Hídról, amelyet sokan az elszállt költségek miatt egyébként Swarovski-hídként emlegetnek.
A beszélgetésben kiderül, hogy a magyar hídépítésben még mindig nem terveznek a vízi élővilággal, tehát nem kalkulálnak a kérészekkel, de pszichológust se vonnak be a tervezésbe, hogy megelőzzék az olyan tragédiákat, mint a veszprémi viadukthoz kötődő öngyilkosságok.
A Lánchídból lehetne gyalogos hidat csinálni, csak ahhoz nagyon meg kéne erősíteni, mert a szabvány szerint gyalogosokból nagyobb tömeget kell kibírnia a hidaknak, mint kőszállító teherautókból. Továbbá a mutyi-alapon tervezett, elhelyezett és épített hidak története a Lánchíddal kezdődik, és a legnagyobb nemzetközi hídépítő sztár, Santiago Calatrava is az uniós kohéziós pénzek beáramlásának köszönhette karrierjét. A Szabadság-híd a BME óraadójának egyik kedvence, és az Árpád-híd őt is a szomorú, csóró Kádár-korszakra emlékezteti.
És persze igen: kéne még gyalogos híd a Dunára...
Hang a paywall után:
Ennek a műsornak az eléréséhez Közösség vagy Belső kör csomagra lesz szükséged. Légy része közösségünknek!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.