Tavaly év végén nem a parlament fogadta el a költségvetés módosítását, hanem a kormány a háborúra hivatkozva megoldotta egy rendelettel. Az átszabásra többek között azért volt szükség, mert a nyár közepén elfogadott verzióban még annyira optimista volt a kormány, hogy 4,1 százalékos növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 377 forintos euro-árfolyammal számolt, valamint 5,2 százalékos inflációra tippelt.

A K-Monitor elemzésében hívta fel a figyelmet arra, hogy rendeleti költségvetésben a korábbihoz képest is megugrott a Rogán Antal ellenőrzése alá vont titkosszolgálatoknak szánt pénz. Míg a nyári költségvetésben 116,9 milliárdot szántak nekik, a rendeletiben ez a szám 142,4 milliárdra nőtt. A nagy különbséget az adja, hogy

a titkos információgyűjtésért és a leplezett eszközök alkalmazásáért felelő Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a korábban tervezett 54,1 milliárd helyett 77,6 milliárdot kap.

A K-Monitor megemlítette azt is, hogy bár a kormány úgy tett, mintha váratlanul érné az Erasmus-pénzek befagyasztása, a költségvetésben már 6 milliárddal megemelték az Erasmus hazai társfinanszírozását is tartalmazó sort. Gulyás Gergely a kormányinfón 5 milliárdra becsülte a programok pótlásának költségvetési igényét.