Egy héten belül legalább harmadszor utalt arra Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy akik az akkumulátorgyárak ellen tiltakoznak, idegen érdekeket szolgálnak:

„(...) csak nehogy kiderüljön, hogy az inspiráció is máshonnan érkezik" - mondta január 30-án egy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházás bejelentésén Nyíregyházán.

Február 4-én arról beszélt, külföldi érdekek állnak a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár elleni tiltakozások mögött.

Legújabb, hétfői közleménye is úgy kezdődik: „Más országok érdekeit szolgálják, akik az elektromos akkumulátorgyárak magyarországi telepítése ellen hergelnek (...)”.Szijjártó ezúttal a Nippon Paper Industries 15 milliárd forintos beruházásának bejelentésén vett részt, a japán vállalat vegyipari üzletága ugyanis akkumulátoralkatrész-üzemet épít Vácrátóton. Az állam 2,3 milliárd forintos támogatást ad ehhez, és 60 új munkahely jön majd létre.

„Mielőtt a hivatásos hergelők itt is akcióba lépnek, szeretném elmondani, hogy a cellulózgyártás az egyik legkörnyezetkímélőbb technológia, amit e területen használni lehet. Ha valaki hergelni akar, akkor a fogmosással vagy annak abbahagyásával kell kezdenie, tekintettel arra, hogy a fogkrémben is felhasználják ezt az anyagot, az élelmiszeripar többi területéről már nem is beszélve.”

„(...) akik ma az elektromos akkumulátorgyárak és beszállító vállalataik magyarországi telepítése ellen hergelnek, azok munkahelyek tízezreit veszélyeztetik, és azt akarják elérni, hogy ezek a munkahelyek valahol egy másik országban vagy más országokban jöjjenek létre.”

A kínai CATL hatalmas kapacitású gigagyárat tervez építeni Debrecenbe. Miután a helyiek tiltakozni kezdtek a termőföldek elvesztése és a környezetvédelmi kockázatok miatt, eltüntették a kormányhivatal honlapjáról azt a tanulmányt, amiből kiderült, hogy naponta akár 60 ezer köbméter vízre is szükség lehet a gyár működéséhez. Ennyivel egy év alatt 87600 olimpiai úszómedencét lehetne feltölteni. A tanulmány szerint az átlagos vízfogyasztás is napi 42500 köbméter körül alakulhat.

A tervezett, évi száz gigawattóra tárolókapacitású akkumulátor legyártásához évi 4150 gigawatt áramra, a paksi atomerőmű éves termelésének bő negyedére van szükség.

Szijjártó szerint „akik ma az elektromos akkumulátorgyárak ellen hergelnek, azok súlyosan veszélyeztetik a környezetet, hiszen elektromos akkumulátorok nélkül nincsenek elektromos autók, akkor marad a hagyományos hajtáslánc, és akkor a közlekedés átalakítása elmarad, így a környezetvédelmi célokat sem tudjuk elérni”.

Az elmúlt években ugyanakkor többször lehetett hallani a már létező gyárak környezetkárosító működéséről. A lokális, környezetvédelemmel összefüggő tiltakozások politikai szempontból is kényesek a kormány számára.