Lezárta a kormányhivatal a debreceni akkumulátorgyár ügyében indított környezethasználati eljárást. A közlemény szerint „minden eddiginél szigorúbb feltételekkel” adták ki az engedélyt, „több esetben a jogszabályokban meghatározottnál is szigorúbb határértékek betartását, és gyakoribb ellenőrzéseket” írtak elő.

A kormányhivatal szerint az „összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie”.

Az engedély talaj-, levegő-, természet-, víz- és zajvédelmi előírásokat is tartalmaz. A kínai CATL tavaly november 28-án nyújtott be engedélyezési kérelmet, a döntés február 18-án válik véglegessé. Ekkor teszik majd közzé a teljes dokumentumot is, egyelőre a kivonata elérhető.

A kínai CATL hatalmas kapacitású gigagyárat tervez építeni Debrecenbe. Miután a helyiek tiltakozni kezdtek a termőföldek elvesztése és a környezetvédelmi kockázatok miatt, eltüntették a kormányhivatal honlapjáról azt a tanulmányt, amiből kiderült, hogy naponta akár 60 ezer köbméter vízre is szükség lehet a gyár működéséhez. Ennyivel egy év alatt 87600 olimpiai úszómedencét lehetne feltölteni. A tanulmány szerint az átlagos vízfogyasztás is napi 42500 köbméter körül alakulhat.

A tervezett, évi száz gigawattóra tárolókapacitású akkumulátor legyártásához évi 4150 gigawatt áramra, a paksi atomerőmű éves termelésének bő negyedére van szükség.

A beruházás éles lakossági tiltakozást váltott ki a városban. A kormánymédia „áldebreceniekről” írt, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig többször elmondta, hogy aki az akkumulátorgyárak ellen tiltakozik, idegen érdekeket szolgál. Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón visszafogottabb hangot ütött meg, és arról beszélt, hogy megnyugtató választ kell adni az aggályokra.

A Samsung gödi akkumulátorgyára is éppen hétfőn kapott bővítési engedélyt.

(MTI)