Március elején jelent meg az ENSZ nők elleni diszkrimináció felszámolását célzó bizottságának legújabb jelentése Magyarországról, amelyet több nőjogi szervezet is közleményben juttatott el hozzánk. A szervezet szerint riasztóan gyakori és elterjedt nálunk a nők elleni erőszak; a megelőzés, az áldozatok védelme és az elkövetők megbüntetése gyerekcipőben jár, és nem biztató az sem, hogy a parlament képtelen ratifikálni az Isztambuli Egyezményt.

A CEDAW szakértői több olyan problémáról is beszámolnak, amik jelen vannak a hazai nőjogi szervezetek mindennapjaiban, de nemcsak a nők elleni erőszak visszaszorítására fogalmaztak meg ajánlásokat a kormánynak, hanem a nők reprodukciós jogairól is van pár észrevételük. Szerintük aggasztó, hogy Magyarországon nem áll rendelkezésre gyógyszeres abortusz, korlátozott a fogamzásgátláshoz és a szexuális felvilágosításhoz való hozzáférés, és bírálták a szeptemberben, az éj leple alatt meghozott szívhangrendeletet is. Sőt, egyenesen azt kérik a magyar államtól, hogy helyezze hatályon kívül azt.

A bizottság szerint a magyar tantervek és a közoktatásban használt tankönyvek diszkriminatív nemi sztereotípiákat ábrázolnak, az iskolákban nincs elég szó a nemek közötti egyenlőtlenségekről, és megemlítik az Állami Számvevőszék híres „pink education" tanulmányát is, ami megállapította,

hogy a diplomás nők miatt fogy a magyar.A jelentés összességében lesújtó képet fest a magyar nők helyzetéről, és több olyan rendszerszintű hiányosságra is rámutat, ami a lányok és nők biztonságát veszélyezteti, vagy fenntartja a nemi egyenlőtlenségeket.