Régi jóbarátjaként méltatta Putyin a kínai elnököt látogatása előtt

"Régi jóbarát" - méltatta moszkvai útja előtt Hszi Csin-ping kínai államfőt Vlagyimir Putyin egy kínai lapban publikált írásában. Putyin ebben köszönetet mondott Kínának a "konstruktív szerepért", amit az ukrajnai "krízis" megoldásában vállalt. Egyben jelezte, hogy nagy reményeket fűz Hszi látogatásához.

"Hálásak vagyunk a kiegyensúlyozott szerepért, amit Kína az Ukrajnában zajló eseményekben játszik, hogy megérti azok hátterét és valós okait" - használt újabb eufemizmust arra, hogy hadserege az ő kifejezett utasítására bő egy éve lerohanta Ukrajnát.

Putyin írására reagálva Hszi az orosz hivatalos közlönyben, a Rosszijszkaja Gazetában jelentette meg válaszát, amiben "pragmatizmusra" szólított Ukrajna ügyében. Hszi, illetve a kínai vezetés februárban tette közzé 12 pontos tervét, amiben a semmitmondóan nagy gondolatok - "a hidegháborús mentalitás feladása", vagy "a humanitárius válság megoldása" - mellett például azonnali fegyvernyugvást, illetve a globális ellátási lánc épségének megóvását sürgette. Előbbi, hangozzék bármilyen vonzón, alapvetően orosz érdekeket szolgáló követelés, hiszen egy azonnali fegyverszünet lényegében konszolidálná az oroszok eddigi területi nyereségeit. A nyugati szövetségesek ennek megfelelően nem is vették túl komolyan a kínai tervet.

Látogatása az orosz-kínai barátság, egy "mindent felölelő partnerség és stratégiai együttműködés" erősítését szolgálja egy olyan világban, amit "hegemón, despotikus és erőszakos" viselkedés fenyeget. "Nincs általános kormányzási forma, és nincs olyan világrend, ahol a döntő szó egyetlen országé" - írta.

Már ennyiből is érthető, hogy Kínát az Egyesült Államokkal szembenállása taszítja Oroszország felé, Hszi szavainak címzettje nem a Kremlben, hanem a Fehér Házban él. Látogatása azonban Oroszországnak életbe vágó. Alekszander Gabujev, az orosz-kínai kapcsolatok szakértője szerint "nagyon is szimbolikus", hogy Hszi, "a világ második legerősebb országának vezetője kész Moszkvába látogatni a háború idején".

A szimbólumokon túl a látogatásnak nagyon is gyakorlati jelentősége lehet. A szankciók miatt - melyek elutasítása része Kína "béketervének" - az orosz gazdaság jelentősen függővé vált Kínától. A technológiai exportot korlátozó szankciók miatt az orosz hadiipar legfeljebb Kínából remélhet, ha nem is olyan fejlett, de legalább bármilyen mikrocsipeket modern fegyvereihez, az energetikai szankciók hatását is a növekvő kínai import enyhítheti - bár Kína vezetékek híján gázból például garantáltan nem tudja kiváltani a kiesett európai piacokat, de olajat, pláne a szankciók miatti nyomott áron, szívesen vásárol.

Az elmúlt egy évben az Oroszországba irányuló kínai export 8 százalékkal növekedett, és Kína gázimportja ötven százalékkal nőtt - igaz, nagyon alacsony bázisról.

Hszi látogatása egyben Kína világpolitikai manőverezésének is a része. Immár 11. éve tartó uralma alatt a kínai-amerikai kapcsolatok mélypontra süllyedtek, ugyanakkor Hszi igyekszik fenntartani kapcsolatait fontos kereskedelmi partnerével, az Európai Unióval, egyben világpolitikai szerepét is bizonyítani olyan lépésekkel, mint a múlt heti szaúdi-iráni diplomáciai egyezményben játszott közvetítő szerep. De Oroszország ukrajnai inváziójával az EU és az USA kapcsolata rendkívül szorossá vált, ez pedig veszélyezteti Kína terveit. (Via The Guardian)