A Belügyminisztérium 2022. november 30-án sajtóközleményben jelentette be, hogy három fővárosi gimnázium összesen nyolc tanárának bontották fel azonnali hatállyal a munkaviszonyát.
A tárgyalásnak vége, összefoglaló cikkünk hamarosan érkezik. Mivel ez még csak a perfelvételi szakasz, konkrétumokra majd később jutnak a felek.
A következő tárgyalás időpontja június 7-én lehet - de a tankerület képviselője már most belengeti, hogy a tankerület vezetője az érettségik miatt vélhetően nem fog ráérni.
Törökné Pethő Erzsébet azt mondja, október 5-én az ő iskolájuk is elment a tankerület elé, de ő nem tartott velük, inkább visszament dolgozni. Egy héttel később viszont egy válaszlevéllel újra bekopogtattak a tankerülethez, ahova először nem engedték be őket, majd a portáig mégis sikerült bejutniuk. Itt hagytak Marosinak egy levelet, amit át is vett, és ezt írásban igazolta is.
A Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárai később ismét elmentek a tankerület épülete elé - akkor azért, mert 15-16 fok volt az iskolában. Annyira fáztak, hogy nem tudtak tanítani.
Tavaly október 5-én huszonöten vettek részt polgári engedetlenségben az Eötvös József Gimnáziumban, ezután kaptak írásbeli figyelmeztetést a tankerülettől. Az Eötvös és a Madách Imre Gimnázium közös megmozdulást szervezett a tankerület épülete elé, néhány kollégájuk be is tudott menni Marosi Beatrixhoz, akinek átadták a nyilatkozatot. Marosi átvette és aláírta a dokumentumot.
,,Több száz ember tüntetett a tankerület előtt, ezért nem hiszem, hogy Marosi Beatrixnak ne tűnt volna fel, hogy itt véleménynyilvánítás történik”, mondja Kapin. Állítása szerint ezt követően a tankerület vezetője jelezte is az iskolának, hogy hajlandó leülni velük, de Marosi végül betegségre hivatkozva lemondta. A pótlás is elmaradt.
A tanárok azzal érvelnek, hogy a munkabeszüntetés véleménynyilvánítás volt, amit az Alaptörvény és az Emberi Jogok Európai Bírósága is véd. A tankerület el akarta hallgattatni, jogellenesen szankcionálni próbálta a tanárokat, mondják, akik a bérhelyzetről, a sztrájkhoz való jogról, az oktatás helyzetéről akartak párbeszédet indítani.
Kapin sok polgári engedetlenkedő kollégájával együtt személyesen tájékoztatta Marosi Beatrixot, a tankerület vezetőjét arról, hogy miért engedetlenkednek, milyen követeléseik vannak. A tankerület azt próbálja láttatni, hogy a tanároknak tájékoztatási kötelezettsége van a tankerület felé, de nekik valójában csak az intézményvezetőt kell értesíteniük ilyen esetekben.
A polgári engedetlenkedő tanárokhoz eljuttatott fenyegető levelek mibenlétéről filozofál a tárgyalóterem. A tankerület szerint az egyenszöveggel szétküldött levélben nem figyelmeztették, csak tájékoztatták a tanárokat arról, hogy milyen jogi következményekkel járhat, ha folytatják a tiltakozást az alacsony fizetések és a rossz minőségű oktatás ellen.
Persze, tartalmilag figyelmeztetik is benne a tanárokat, mondja a képviselő.
A tankerület szerint nem azért mentették fel a tanárokat, mert politikai tevékenységet folytattak a munkaidejükben, bár az érvelésükbe beleírták.
A köznevelési törvény kapcsolódó szakaszai és az etikai kódex szerint a tanároknak tilos a politikai véleménynyilvánítás, politikai tevékenység munkaidőn belül. A tankerület korábban azt állította, ők nem tudták, hogy politikai tevékenységet végeznek a tanárok, a hozzájuk eljuttatott levélben csupán annyi állt, hogy beszüntetik a munkavégzést - így ők ezt vették alapul.
A bíró szerint a tankerület hiába hivatkozik arra, hogy a gyerekek jogai sérültek, amikor az órák helyettesítéssel voltak megtartva, nem történt jogsértés.
A szünet után folytatódik a polgári engedetlenség következtében kirúgott tanárok pere. A tankerület képviselőjének egyetlen érve továbbra is az, hogy az órákat »meg kell tartani«. A bírónak két kérdése van Kapin Lillához és Törökné Pethő Erzsébethez:
A tankerület képviselője hosszan beszél arról, hogy a tanár kötelezettsége a tanóra megtartása, a helyettesítés pedig nem másítja meg, hogy kötelezettségszegés történt. Szerinte a helyettesítés fennakadást okoz az iskolában - végülis ez a polgári engedetlenség egyik lényege is -, problémát okoz az intézményvezetőnek, és a diákokkal és a helyettesítő tanárokkal szemben sem fair.
A kérdésekre a tanárokat képviselő ügyvéd majd írásban válaszol.
Megy a szőrözés a dátumokon. Október 5-én, 27-én és november 18-án rendkívüli órarend volt érvényben mindkét iskolában, de a tanárok nem vitatják, hogy az óráikat ettől függetlenül meg kellett volna tartaniuk. A rendkívüli órarend a polgári engedetlenség miatt vált indokolttá.
Október 5-én állítása szerint Kapin Lilla dolgozatokat javított, felkészült a másnapi óráira, de aznap nem írt be jegyeket az elektronikus rendszerbe. „Én úgy gondolom, hogy nem egy héttel vagy egy hónappal később kell beírni a jegyeket, ha valaki dolgozatokat javít”, mondja neki a Tankerület képviselője, majd hozzáteszi, hogy aki nem írja be a dolgozatjegyet, az nem is dolgozott. „Tessék vezetni"!
A bíró erre a szemöldökét vonogatja. A KRÉTA használatára vonatkozó elvárások iskolák szerint változnak.
Az évnyitóról megy a vita, amit a Tanítanék Mozgalom polgári engedetlenségi akciója miatt országszerte számos iskolában kihagytak a tanárok tavaly. A tankerület szerint épp olyan lényeges kötelezettségszegés, ha a tanárok nem jelennek meg az évnyitón, mint bármilyen más munkavégzés elmulasztása, hiszen az évnyitó funkciója az, hogy itt találkozzanak a diákokkal.
A tanárok ügyvédje, Sziklai Tamás megemlíti, hogy korábban is előfordult, hogy tanárok nem jelentek meg az évnyitón, és ennek soha semmilyen szankciója nem volt. Ebből következik, hogy ezt a tankerület nem tekintheti lényeges kötelezettségszegésnek, hiszen a korábban sem szankcionálta ezt. Ezt az állítását fenntartja.
A tankerület reagál: olyan biztosan nem volt, hogy valaki jelezte volna, hogy nem fog részt venni a tanévnyitón polgári engedetlenség keretében. Azt, hogy előfordult-e, hogy tanárok nem vettek részt a tanévnyitón, elképzelhetőnek tartja a tankerület, de ők erről nem tudtak.
