Lebontják a felüljárót a Nyugatinál, visszahozzák a villamost a Bajcsy-Zsilinszky útra, a metrópótlós buszsávokat átadják a bicikliseknek és az autósoknak
2023 március 24., 14:32
Orbán a kommunizmus jelképét látta a Nyugati és a Baross téri felüljáróban, persze, hogy még mindig állnak
Egykor azt hittük, hogy a modernség jelképei a nagyvárosi felüljárók. Ha nincs kereszteződés, akkor gyorsabban halad a forgalom a városi utakon, amik mi másra is lennének valók, mint az autózásra, a minél gyorsabb haladásra a lehető legtöbb sávon. Ennek a szemléletnek ma is vannak hívei, sokak szerint a város akkor működik jól, ha az autósok szabad haladását semmi (biciklisáv, forgalomcsillapítási technikák, zebrák ott, ahol aluljárók is vannak, stb.) sem akadályozza.
A Nyugati téri és a népligeti felüljáró tényleg menni fog?
Abban nincs vita, hogy a Nyugati téri felüljáró megérett a bontásra, a hasonlóan városképidegen Baross téri felüljáróról viszont nincs döntés. Mindkettő azért épült, hogy minél gyorsabban áthaladjon a forgalom a kereszteződésen, ehhez képest csúcsidőben mindkét felüljárón áll a forgalom. Karácsony Gergely főpolgármester március végén jelentette be, hogy döntően EU-s pénzből mégis lebontják a Nyugati téri, valamint a népligeti felüljárót is. (A napokban feltett kérdésünkre ennél már sokkal óvatosabb válasz született, erről majd később.) A bontás a kormány tervei között is szerepelt, csakhogy Lázár János építési és közlekedési miniszter javaslatára felmondtuk az EU-val kötött támogatási megállapodást. (Állítólag a 2010-es évek második felében maga Orbán Viktor forszírozta a Nyugati és a Baross téri felüljáró bontását, mert a kommunizmus jelképét látta bennük.)
A Nyugati téri felüljáróhoz hasonlóan korszerűtlen Baross téri felüljáró utoljára a 2019-es önkormányzati választási kampányban került elő. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a fideszes Tarlós István főpolgármesterségének utolsó hónapjaiban, 2019 májusában hozott határozatot az elbontás támogatásáról.
Autópályát a belvárosba!
A hatvanas években a világ nagyvárosaiban, így Budapesten is úgy gondolták, a dugók a városi felüljárók építésével szüntethetők meg, elkerülve így a szintbeni keresztezést. Nemcsak a külvárosokban, agglomerációs övezetekben, hanem a városok belsejében is épültek ilyen felüljárók. Ezzel párhuzamosan igyekeztek minél több villamosvonalat megszüntetni, hogy a sínek helyén is autók járhassanak, az utakat pedig annyira kiszélesítették, hogy a gyalogosok csak a benzingőzben fulladozhattak a szűk járdán, ahogy a városi autópályává csúfított Rákóczi úton is történt. (Szerencsére a Blaha Lujza téri vagy a Kálvin téri közúti felüljáró nem valósult meg.) Úgy gondolták - és ez a régimódi szemlélet ma is visszaköszön -, minél több sávon haladhatnak az autók, annál gyorsabb lesz a közlekedés. Valójában mi történik? Az autók csúcsidőben az összes sávot telítik.
Már 1967-ben ellenezték a Baross téri felüljárót
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!