Az USA és Németország ellenállásán bukhatott el Ukrajna NATO-álma

külföld
2023 július 12., 09:50

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem tartotta magában frusztrációját. Már Vilniusba menet, a repülőről a diplomácia virágnyelvéhez, pláne korábbi mosolydiplomáciájához képest ingerült üzenetben próbált az utolsó utáni pillanatban nyomást gyakorolni a NATO 31 tagállamára annak érdekében, hogy a katonai szövetség a csúcstalálkozón elfogadott záróhatározatában mégiscsak meghívja Ukrajnát a szervezetbe. Drámai gesztusa eredménytelen marad, a néhány órával később kiadott kommünikéjében a NATO ugyan úgy fogalmazott, hogy "Ukrajna jövője a NATO-ban van", de "meghívásának feltétele", hogy az ország "demokratikus reformokat hajtson végre, és megreformálja biztonsági szektorát is".

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olaf Scholz kézfogása a NATO vilniusi csúcstalálkozóján 2023. július 11-én.
photo_camera Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olaf Scholz kézfogássa a NATO vilniusi csúcstalálkozóján 2023. július 11-én. Nem volt felhőtlen a megbeszélés, Ukrajna Németország és az USA ellenállása miatt nem kapott egyértelmű felkérést a tagságra. Fotó: ODD ANDERSEN/AFP

A Guardian összefoglalója szerint az óvatos, lényegében a NATO 2008-as bukaresti csúcsán hozotthoz nagyon hasonló megfogalmazás Németország és az Egyesült Államok óvatosságát tükrözi, mert Olaf Scholz és Joe Biden attól tartottak, hogy minden ennél határozottabb ígéret orosz eszkalációt provokálhat. És bár az vitathatatlan, hogy Ukrajnában demokratikus reformokra szükség van, ezeket már az garantálja, hogy Ukrajna a NATO-val párhuzamosan az EU-hoz is csatlakozna, és ez utóbbi a NATO-nal hatékonyabban kényszeríthet ki ilyen jogállami és demokratikus reformokat. A "biztonsági szektor" reformjára vonatkozó kitétel viszont kifejezetten légből kapottnak tűnik az elmúlt másfél év fejleményei alapján: az orosz invázió következtében, a nyugati szövetségesek támogatásának hála az ukrán haderőt lényegében átfegyverezték, javarészt már NATO-fegyverzetet használnak, hadseregük egy jelentős részét a NATO képezte ki, vezetési rendszerében, struktúrájában, stratégiájában és taktikájában is a NATO doktrínáját követi. Ráadásul, mint arról a múlt héten írtam, már most a NATO harmadik legerősebb hadserege volna.

link Forrás

A feltételek tehát inkább tűnnek mondvacsináltnak, a határozat sokkal inkább tükrözi a szövetség két meghatározó országának, orbáni fogalmakkal élve "stratégiai türelmét". A fogalmat nem én emeltem be a diskurzusba, hanem az a Ben Hodges, aki nyugalmazása előtt az Európában állomásozó amerikai haderő, egyben a NATO főparancsnoka volt. "A kérdés nem az, hogy Ukrajnának milyen reformokat kéne végrehajtania, hanem hogy a mi vezetőinknek milyeneket kéne. Hol van az a bátor, stratégiai gondolkodás, amely megteremtette a második világháború utáni világrendet? Ne Ukrajnától várjanak stratégiai türelmet, nekünk van szükségünk stratégiai bátorságra" - kommentálta a fejleményeket.

link Forrás

Esti üzenetében már Volodimir Zelenszkij is valami hasonlóra utalt. "Ma úgy vágtam neki ideutazásomnak, hogy bíztam a döntésekben, bíztam partnereinkben, bíztam egy erős NATO-ban. Egy olyan NATO-ban, amely nem hezitál, nem fecsérli az időt, és nem süti le a szemét semmilyen agresszor előtt. Szeretném, ha ez a bizalom bizonyossággá válhatna. Bizonyossággá azokban a döntésekben, amelyeket kiérdemeltünk. Mi mindannyian. Minden harcos, minden polgár, minden anya, minden gyermek. Talán ez túl sok volna? A NATO garantálhatná Ukrajna biztonságát. Ukrajna pedig erősebbé tenné a Szövetséget." - írta.

Bár a NATO csúcstalálkozóján a tagállamok tartózkodtak a nyílt vitától, nyilvánvaló céljuk a szervezet egységének felmutatása volt, a végső határozat szövegében azért korántsem volt teljes az egyetértés. Petr Pavel cseh elnök például a Sky Newsnak nyilatkozva arról beszélt, hogy "nem volna kielégítő" olyan megállapodás, amely nem teszi lehetővé Ukrajnának a csatlakozási folyamat megindítását. A brit vezetők ennél ugyan visszafogottabban, de hasonló értelemben nyilatkoztak. Rishi Sunak miniszterelnök arról beszélt, hogy "felmutatható haladást" szerett volna elérni Ukrajna tagsága ügyében, hogy az ország elfoglalhassa "méltó helyét" a szövetségben. Védelmi minisztere, Ben Wallace még tovább is ment ennél. Ő azt mondta, hogy Ukrajna Oroszország ellen háborúzva már bebizonyította, hogy "egészségesebb demokrácia", és "bármikor is érjen véget ez a konfliktus, készen kell állnunk rá, hogy a lehető leghamarabb közelebb hozzuk Ukrajnát". Sunak másnap, vagyis ma, szerdán pedig azt is közölte, hogy formális megállapodásokban készülnek garantálni Ukrajna védelmét hosszú távon is.