• Felfüggeszti az uniós országokban működő civil és jogvédő szervezetek támogatását a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations – OSF).
• Az alapítványokat világszerte átszervezik, csökkentik a szervezet méretét, a civil kezdeményezések helyett a direkt politikai ügyeket, a klímaváltozás elleni harcot akarják támogatni, illetve előtérbe kerül az Egyesült Államok és Afrika.
• Soros György az elmúlt években Brüsszelben lobbizott azért, hogy a Bizottság támogassa több forrásból és több pályázattal a civil szférát.
• Fia, az igazgató tanács új vezetője, Alex Soros inkább az amerikai politikába irányítaná az OSF forrásait.

„Magyarország és Lengyelország nem csak önmagukért fontosak; mintaként szolgálnak a szélsőjobboldali reneszánsz számára egész Nyugat-Európában. Úgy terjed ez az autokrata vírus, akár a járvány. Ha az OSF kivonul az unióból, nem küzd a tekintélyelvűség ellen, az nem csak az érintett szervezeteknek tragikus, de rossz üzenet egész Európa számára”

– múlt héten ezzel kommentálta a döntést az OSF berlini irodájának egy munkatársa. Három európai koordinációért felelős vezető közölte az alapítványok által támogatott magyarországi szervezetekkel, hogy megszüntetik unión belüli programjaikat. A három vezetőt korábban az OSF vezetése tájékoztatta, hogy 2024-től átcsoportosítják erőforrásaikat.

„...a döntés azon a meggyőződésen alapul, hogy az uniós intézmények és kormányok már most jelentős forrásokat fordítanak az emberi jogok, a szabadság és a pluralizmus védelmére. A jövőben eltávolodunk az európai belügyeket érintő ügyektől, és Európára csak a globális kérdésekben betöltött szerepével összefüggésben összpontosítunk majd” – idézte a levél az OSF-vezetők üzenetét.

Az OSF-nek világszerte 44 irodája van, 17 Európában, közülük 4 működött jelenlegi vagy volt uniós országban: London*, Brüsszel, Berlin, Barcelona. Az alapítványok európai központja eredetileg Budapesten volt, de 2018-ban az ellenséges politikai klíma miatt Berlinbe költözött. Itt 160-170 alkalmazott dolgozik, közülük 50 magyar. (Az alapítványok személyi állománya nagyjából 1700-1800 fő.) Az uniós alkalmazottak körében hónapokkal ezelőtt elterjedt, hogy a brüsszeli és a berlini irodában jelentős létszámcsökkentésre kell számítani, az alapítványok barcelonai irodáját pedig már be is zárták.

Július végén Mark Malloch Brown OSF-elnök körlevélben tájékoztatta a beosztottakat, hogy az alapítványok teljes átszervezése mellett 40 százalékos leépítésre is készülnek. Ez nem volt nagy meglepetés a berlini iroda dolgozói számára, akik számoltak azzal, hogy elbocsátások lesznek. De hogy ezzel párhuzamosan a támogatásokat is felfüggesztik, az teljesen váratlanul érte az OSF berlini alkalmazottait és a támogatott szervezeteket is.

A meglepettség egyik oka, hogy az OSF éves költségvetése az elmúlt időszakban folyamatosan duzzadt: a 2016-os 777 milliós büdzsé 2021-re – évről évre, fokozatosan, – majdnem a duplájára, 1,5 milliárd dollárra nőtt. Soros György 2017-ben 18 milliárd dollárt adományozott alapítványainak; többet, mint amennyit előtte 1984 óta összesen. (Az alapítványnak az adomány beérkezése előtt 5 milliárd dollárja volt.) Többen az érintett irodákban fel is tették a kérdést, hogy ha több a pénz, miért kell irodákat bezárni, és programokat megszüntetni?