Az ukrán hadsereg szerint napi 50-200 métert haladnak előre délen

háború
2023 szeptember 12., 18:42

Naponta átlagosan 50-200 métert halad előre az ukrán hadsereg ellenoffenzívája a déli frontvonalon – közölte a Tavrija frontszakasz katonai szóvivője.

„Néha kilométerekről van szó, máskor meg egyáltalán nincs semmi mozgás, mert meg kell vetnünk a lábunkat, és óvnunk kell csapatainkat” – mondta Olekszandr Stupun szóvivő az Ukrinform hírügynökségnek. Az orosz erők közben folyton azon vannak, hogy visszafoglalják az elvesztett állásokat, és egyre újabb tartalékokat mozgósítanak – mondta Stupun, aki szerint „a Tavrija frontszakasz harcosai az ellenoffenzíva kezdete óta több mint 255 km² ukrajnai területet szabadítottak fel”.

Ukrán katonák gyakorlatoznak Zaporizzsjánál 2023. augusztus 23-án.
photo_camera Ukrán katonák gyakorlatoznak Zaporizzsjánál 2023. augusztus 23-án. Fotó: Andre Alves/Anadolu Agency via AFP

Andrij Kovaljov vezérkari szóvivő további előrehaladásról számolt be más frontszakaszokon, így például a zaporizzsjai Robotine településtől délre és délkeletre. Azt mondta, az ukrán csapatok éppen most ássák be magukat az új állásokba.

Ukrajna három hónapja indított ellenoffenzívát a megszállt területeiért. Ennek ellenére Oroszország a 2014-ben elcsatolt Krímet is beleértve továbbra is kb. 100 ezer km² területet tart ellenőrzése alatt.

Románia légvédelmi óvóhelyeket épít

A román védelmi minisztérium elkezdte a légvédelmi óvóhelyek építését az ukrán határon található, Duna-parti Plauru községben, ahol múlt héten feltehetően az orosz hadsereg által használt, lezuhant drónok darabjait találták meg. A munkálatokat a 10. utászdandár egy 50 tagú különítménye végzi 20 munkagéppel. A katonák két, csaknem 10 méter hosszú, 2 méter széles és 1,5 méter magas óvóhelyet építenek előregyártott betonelemekből, amiket át fognak adni Ceatalchioi önkormányzatának.

Román katonák építik az óvóhelyet Plaurunál
photo_camera Román katonák építik az óvóhelyet Plaurunál Fotó: Miai Barbu/AFP

Az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) csütörtökön fogadott el határozatot polgári védelemi létesítmények kialakításáról az orosz-ukrán konfliktusövezet közvetlen közelében. A CNSU arról is döntött, hogy a katasztrófavédelem a mobiltelefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmezteti a lakosságot, ha fennáll a veszélye, hogy háborúban álló felek által használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak.

Az ukrán határ közelében élő, a román média által megszólaltatott lakosok arra panaszkodtak, hogy az orosz hadsereg olykor több órán át dróntámadásokat intéz a Duna túlpartján található, a gabonaexportban jelentős szerepet játszó ukrán folyami kikötők ellen. A román hatóságok még a múlt hét elején is cáfolták, hogy ezek a támadások román területet is veszélyeztetnének, pedig Kijev határozottan állította, videófelvételei vannak arról, amint a Duna romániai partján csapódott be és robbant fel egy orosz drón.

Bár a román légierő és légvédelem nem észlelt semmit, a védelmi minisztérium végül elismerte, hogy a haditengerészet helyszínre küldött felderítői, akik a helyi hatóságoktól kapott információk alapján átkutatták a térséget, két helyszínen is olyan drónok alkatrészeit találták meg, „amiket az orosz hadsereg használ”.

Klaus Iohannis román államfő határozottan elítélte Oroszországnak az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra elleni ismételt támadásait, beleértve a román határ közelében lévő ukrán dunai kikötők elleni támadásokat is, és úgy értékelte, hogy ezek sértik a nemzetközi jogi normákat, és háborús bűncselekményeknek minősülnek.

A román elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is konzultált, aki a Románia iránti teljes szolidaritásáról biztosította őt, de megállapította: semmi jele annak, hogy a NATO-ra szándékoznának csapást mérni, de a támadások destabilizáló jellegűek, ezért üdvözölte az USA azon döntését, hogy a NATO légügyi politikájának részeként több F-16-os harci repülőgépet telepít Romániába. (MTI)