További katonákat küld a NATO Koszovóba a kialakult helyzet kezelésére, közölte a szervezet. Egyelőre nem tudni hány új katona érkezik az országba, melyet Szerbia a 2008-as függetlenedés óta nem ismer el függetlenként.

A nyilatkozatban említett helyzet múlt hét vasárnap alakult ki, amikor is a határ közelében több álarcot viselő, felfegyverzett fegyveres lövöldözésben ölt meg egy koszovói rendőrt. Később pedig egy közeli kolostorban alakult ki lövöldözés a fegyveresek és a rendőrök között, akkor három fegyveres meg is halt.

A koszovói vezetés Szerbia támogatására gyanakszik a háttérben. Albin Kurti, az ország miniszterelnöke azzal vádolta Szerbiát, hogy támogatta a támadást. Vjosa Osmani koszovói elnök szerint a törvényes rend és a Koszovói Köztársaság szuverenitása elleni támadás mögött szerb bűnbandák álltak. Szerbia szerint Koszovó magának köszönheti az erőszakot, mert rosszul bánik a területén élő szerb etnikumú lakosokkal.

Nemcsak Szerbia, de fontosabb szövetségesei, így Kína és Oroszország sem ismerik el Koszovó függetlenségét. Szerbia és Koszovó között gyakoriak az ellentétek, utoljára májusban voltak erőszakos összecsapások egy vitatott helyhatósági választás után.

A NATO által vezetett koszovói békefenntartók (KFOR) eddig is a térségben tartózkodtak, és szükség esetén készek reagálni. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője elítélte a támadást és kijelentette, hogy a felelősöket bíróság elé kell állítani. A két ország közötti, EU közvetítéssel zajló politikai tárgyalások néhány hete megrekedtek.

Május végén a többségben szerbek lakta észak-koszovói térségben a szerb bojkott ellenére, a mindössze 3,5 százalékos részvétellel megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. Erre a helyi szerbek tüntetni kezdtek, majd koszovói rendőrökre, és a KFOR csapataira támadtak. A megtámadott KFOR-katonák közt magyarok is voltak, akik közül huszonheten megsérültek. Ekkor a NATO hétszáz fővel növelte a békefenntartók számát. (Reuters)