A belga Királyi Egmont Intézet és a brüsszeli Liszt Intézet közös rendezvényén tartott előadást demográfiai kérdésekben Novák Katalin magyar köztársasági elnök.

Az angol nyelvű prezentációnak több csúcspontja is volt, legalábbis az MTI összefoglalója alapján.

Novák többek közt kifejtette: a magyar állam arra törekszik, hogy a családoknak választási szabadsága legyen.

Itt azonban arra nem tért ki, hogy a magyar állam jelenleg családnak csak a házasságban élő férfi és nő, plusz gyerek(ek) felállást tartja (legalábbis ez az, amit különféle ösztönzőkkel támogat), hanem inkább arról beszélt, hogy „fontos próbatétel a termékenységi szakadék”, vagyis „ az emberek több gyermeket szeretnének, mint ahányan ténylegesen megszületnek, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy csökkentsük ezt a szakadékot, és a pároknak annyi gyermeke születhessen, amennyit csak akarnak, akkor, amikor akarják”.

Hozzátette azonban, hogy mindez „nem jelenthet beavatkozást senkinek a magánéletébe, személyes döntéseibe”, majd felsorolta azokat az ösztönző intézkedéseket, amelyekkel a magyar állam 30 százalékkal emelte a hazai termékenységi rátát - így például a több gyereket vállalók személyi jövedelemadóját, a széles körű bölcsődei szolgáltatásokat és a hosszú gyedet is.

Hogy miből jött ki a 30 százalék, az nem derült ki, a KSH adatait szemlélve azonban észrevehető, hogy míg 2010-en még több mint 90 ezer gyerek született, 2022-ben már csak 88 491, a termékenységi arányszám előbbi évben 1,25, tavaly viszont 1,52 volt.

Nem is érdemes elidőzni a számoknál, vannak ennél égetőbb problémák is, ahogy az köztársasági elnökünk beszédéből is kiderült.

Novák rámutatott: Európában szinte mindenhol csökken a születések száma, majd hozzátette:

„Hibát követünk el, ha nem koncentrálunk eléggé erre a kérdésre, és nem nézünk szembe a kihívással.”A népesség tekintetében Európában növekedés tapasztalható ugyan, de ez elsősorban a bevándorlásnak tulajdonítható - figyelmeztetett mindenkit Novák Katalin.

Államfőnk szerint félre kell tenni a túlnépesedés problémáját, és azon kell elkezdeni gondolkodni, hogyan növelhető a születési ráta, és hogyan lehet leküzdeni a demográfiai kihívásokat Európában.

Novák Katalin reagált a klímaszorongók aggályaira is. A magyar köztársasági elnök szerint „elhibázott érv” az, ha a fiatalok azt gondolják, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik módja, hogy nem vállalnak gyermeket. Érvelése így szól:

„Nincs értelme az éghajlatváltozással foglalkozni, ha nincs jövő generáció. És ha vannak jövő generációk, akkor meg kell őrizni a bolygónkat. Ennek a kettőnek kéz a kézben kell járnia egymással, nemcsak az éghajlatváltozás, hanem a demográfiai kihívás kérdését is meg kell oldanunk.”Október végén mi is megírtuk egyébként, hogy a fiatalabb generáció nagyobb hajlandósággal változtat az életmódján a klímaválság leküzdéséért, legyen szó az autóhasználat vagy a húsevés abbahagyásáról, vagy tudatos gyermektelenségről, ahogy azzal is sokat foglalkoztunk, hogy a klímaváltozás idén nyáron fordulóponthoz érkezett, nagy valószínűséggel hátralévő életünk leghűvösebb (de már így is pusztító) nyarán vagyunk túl.