„Magyarország földrajzi elhelyezkedését tekintve Ukrajna közvetlen szomszédja. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy 150 ezer fős magyar kisebbség él Ukrajna területén. Tehát nemcsak közvetetten, de közvetlenül is érint bennünket az ukrajnai háború. Magyar életeket veszítünk el” – ezt Novák Katalin mondta az MTI szemléje szerint a davosi Világgazdasági Fórumon a CNBC-nek adott interjújában.

A magyar államfő valószínűleg a huszonhárom évvel ezelőtti, 2001-es ukrán népszámlálás adataira támaszkodva mondta mindezt: akkor 151 ezer magyar nemzetiségűt számoltak össze, ez Kárpátalja lakosságának 12 százalékát tette ki.

Ebben a több mint két évtizedben azonban történt pár változás. 2023 márciusában a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója, Dunda György azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy becslések szerint a megmaradt kárpátaljai magyarságnak a 20-30 százaléka távozhatott nyilván elsősorban Magyarországra a háború miatt. Még korábban pedig a Magyar Nemzet is arról írt, hogy „a háborúval valószínűleg százezer alá csökken a kárpátaljai magyarság száma”.

Erősen százezer alatti számot becsült Kovály Katalin földrajztudós, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adjunktusa is. Ahogy az Így fogy el a határon túli magyarság című cikkünkben is írtuk, az elmúlt két évtizedben sokan döntöttek az elvándorlás mellett, a migráció pedig még jobban felerősödött a 2015-ös majdani forradalom után, így 2017-ben például már csak 130 ezerre becsülték a kárpátaljai magyarok számát.

A 2022 februári orosz támadás után aztán még több magyar hagyta el Kárpátalját, Kovály becslése szerint így jelenleg már csak 80-90 ezer magyar élhet Kárpátalján, az elvándorlás pedig folyamatosan zajlik. 2023 novemberében azt mondta, szerinte minél tovább tart a háború, annál valószerűtlenebb, hogy az elvándorolt magyarok hazatérnek Kárpátaljára.