„[A] vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat 2024/1. számában megjelent 3. sorszám alatti határozat közzététele szabályos volt, és megfelelt a több évtizedes szakmai szerkesztési és közzétételi elveknek” – így zárul a vizsgálati jelentés, amely annak a vizsgálatnak a végén készült, amelyet azért rendeltek el, hogy kiderüljön, hogyan került bele a kegyelmi botrányt kirobbantó határozat a Kúria folyóiratába.

A vizsgálat dokumentációját közzétették a Kúria honlapján is, itt elérhető. Egy elnöki tájékoztatót is fűztek hozzá. Ebben Varga Zs. András, a Kúria elnöke azt írja, az általunk feltett kérdések miatt rendelte el a vizsgálatot és azok miatt függesztette fel a lap szerkesztését is. „A Kúria elnökeként nem vagyok tagja a szerkesztőbizottságnak, ezért a kérdésekre saját tapasztalataim alapján nem tudtam válaszolni. A válaszokat csak igazgatási vizsgálat alapján tudom megadni. A vizsgálat a szerkesztés felfüggesztését természetszerűleg vonta maga után” – írja az elnök.

Ahogy múlt hét csütörtökön megírtuk, a Kúria havi folyóirata különös szerepet játszott abban, hogy napvilágra kerülhetett K. Endre elnöki kegyelmének ügye. Erről mi magunk is részletesen beszéltünk a kegyelmi döntésről szóló, a 444-en megjelent első cikkünk születésének körülményeiről szóló videóban, és ugyanúgy írta azt le az esetre a figyelmünket felhívó ügyvéd is. Fontosnak tartottuk tisztázni, hogy miért került bele a 2024. január 16-án megjelent számba 3. sorszámú eseti döntésként Vásárhelyi és K. Endre kényszerítéses ügye, amelyből kiderült, kegyelmet kapott az igazgatóhelyettes (a Kúria határozatát lehet elolvasni a 31. oldalon).

Miután Varga Zs. felfüggesztette a lap szerkesztését, emiatt aggodalmát fejezte ki a Magyar Bírói Egyesület. A Magyar Bírói Egyesület pénteki közleménye szerint „a folyóirat megjelenésének felfüggesztése és a vizsgálat elrendelése a bírák számára a bírói függetlenséget érintő támadásnak tűnik, amely minden bíró számára a jövőbeni döntések tekintetében dermesztő hatással bírhat”.

A most megjelent elnöki tájékoztató erre is kitér. Varga Zs. András így fogalmaz: „A Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok ugyanis nem hivatalos okiratgyűjtemény, hanem egy szakmai, más újságokhoz hasonlóan, korábban előfizetéssel terjesztett, 2022 óta ingyenes online folyóirat. Fenntartását, megjelentetését, szerkesztését nem védi a bírói függetlenség. Szerkesztői ugyan mindnyájan kúriai vagy a Kúriára beosztott bírók, de szerkesztői vagy kiadói feladatukat nem bírói hatalmuknál fogva végzik. Bírói tapasztalatuk birtokában, de önálló megbízási jogviszonyban látják el ezt.” Mindezek miatt szerinte a vizsgálat „a bírói függetlenséggel még érintőleges viszonyban sincs, aki a vizsgálat mögött mást látott, az nyilvánvalóan nincs tisztában mindezzel, aki mást állít, az téved.”A vizsgálatot a Kúria elnökhelyettese, főtitkára és főtitkár-helyettese folytatta le. Az elnöki tájékoztató így foglalja össze annak eredményét:

„A vizsgálat megállapításai szerint a jogeset közzétételére azért került sor, mert egy lényeges anyagi jogi jogértelmezést tartalmazott. Ez az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közé tartozó kényszerítés hatósági eljárásban bűntettének megítélése volt. Mivel a szóban forgó bűncselekmény nem tartozik a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közé, a közzétételnek akadálya nem volt. Ezt a körülményt külön megfontolták. Az említett anyagi jogi kérdés volt tehát a közzététel oka, és még érintőlegesen sem az a körülmény, hogy a vádlott időközben végrehajtási kegyelmet kapott.”

Eszerint tehát a K. Endre kegyelmét rejtő határozat közzététele „törvényesen, szabályosan, indokoltan, megfontoltan történt. Bármiféle inadekvát szándék teljességgel kizárható.” Így Varga Zs. András a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat kiadásának és szerkesztésének felfüggesztését visszavonta, a vizsgálatnak semmilyen más következménye nincs.

Eközben újabb kérdéseket is intéztünk a Kúriához. Ezeket amiatt tettük fel, mert a Bírósági Közlöny januári számában (amit a bírák február 5-én kapnak kézhez) megjelent a felsőbíróság két pályázata. Ezekből kiderül, hogy két új elnökhelyettesi posztot hoznak létre. Az egyik a büntető elnökhelyettesi, a másik a közigazgatási elnökhelyettesi címet viseli majd. Eddig ezekért a területekért kollégiumvezetők feleltek. A büntető kollégiumot Csák Zsolt, a közigazgatásit Kalas Tibor vezeti. Mindketten tagjai a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok szerkesztőbizottságának.

Arra voltunk kíváncsiak, mi szükség van a szerkezeti átalakításra, és van-e összefüggés a kegyelmi-ügyben fókuszba kerülő lappal. Azt a választ kaptuk, hogy „a Kúria bíráival folytatott konzultáció és alapos megfontolás után úgy tűnik, hogy a két új elnökhelyettessel még hatékonyabb lehet a Kúria működése.” Az esetleges összefüggésre pedig ezt válaszolták: „A pályázati kiírások kezdeményezése január közepén történt, ezért a pályázati kiírások és a folyóirat szerkesztésének vizsgálata között nyilvánvalóan semmilyen összefüggés nem lehet.”