A magyar kormány széleskörű együttműködési programot indít Csáddal a Száhel-övezet biztonságának és stabilitásának erősítése, a gazdasági fejlesztése, ezáltal a migráció kiváltó okainak kezelése céljából, mondta Szijjártó Péter a csádi külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján, írja az MTI.

Mahamat Saleh Annadif társaságában Szijjártó megállapította, hogy a világ jelenleg a veszélyek korát éli, a válságok egy része pedig köthető a terrorizmushoz, aminek pedig a külügyminiszter szerint köze van a tömeges illegális bevándorlási hullámhoz is. Szijjártó azt is megállapította, hogy a terrorizmus a bevándorlóáradatok egy fő oka.Ezért is támogatja a magyar kormány a Száhel-övezet országaihoz képest még stabil Csádot, hogy ott tudja megfékezni a migrációt. Az övezet valóban fontos a menekültek feltartóztatásában, azonban az utóbbi években puccshullám tarol – részben kínai és orosz háttérrel –, amely több elemző szerint is valóban nagy kockázatot jelenthet a térségben egyre csökkenő befolyású Európa számára.

A külügy már létre is hozott magyar diplomáciai képviseletet N'Djamenában, januárban pedig felállította a regionális fejlesztési és humanitárius központot. Ezen túl félmilliárd forint ment a menekültellátási rendszer fejlesztésére, és orvosmisszió is indult az egészségügyi ellátás javítására. De 600 millió jutott agrárfejlesztési programokba.

Szijjártó azt is említette, hogy Magyarország – ők a mielőbbi béketárgyalásokat szorgalmazzák – nem járult hozzá, hogy az Európai Békekeretbe befizetett 18 millió dollárt ukrajnai fegyverszállításra fordítsák. Szijjártó azt mondta, inkább arra fordítják a pénzt, „hogy Csádban létrejöjjön a hadsereg tisztjeinek képzéséhez szükséges új oktatási intézmény, és a csádi haderő képességeinek fejlesztésére is sor kerülhessen”. A Telex egyébként azt írja, hogy Szijjártó korábban még azt mondta, hogy ezt a pénzt a Nyugat-Balkánra vitt eszközökre fordítanák.

Az sem mellékes, hogy az országba magyar misszió indulhat a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár előkészítésével, mely során 200 katona utazik majd az országba. Bár ez korábban bizonytalanná vált, most úgy tűnik, hogy a honvédség mégis belemegy a csádi misszióba.

És ha már belemegy, nem árt felkészülnie a helyi realitásokra. Ugyanis miután szerdán több ember is meghalt a csádi Nemzetbiztonsági Szolgálat központja elleni támadásban, kiderült, hogy az ügyben a kormány által gyanúsított ellenzéki vezetőt is lelőtték.

A lövöldözés azután kezdődött, hogy bejelentették, az országban május 6-án tartják az elnökválasztást. A kormány szerint a támadást az ellenzéki Szocialista Párt Határok Nélkül (PSF) vezetője, Yaya Dillo tervezte meg. A PSF tagjait – annak ellenére, hogy tagadták a vádakat – letartóztatták, és felelősségre tervezik vonni.

A lövöldözés óta nem működik a mobiltelefon- és az internethálózat, de több forrás is megerősítette, hogy Dillo meghalt a biztonsági erőkkel folytatott lövöldözésben. Dillo mellesleg a 2021 óta hatalmon lévő Mahamat Déby elnök unokatestvére volt, és Mahamat legfőbb kihívójának tekintették.

Nem sokkal halála előtt Dillo azt mondta, hogy azért vádolják a támadás megszervezésével, hogy ráijesszenek, és ne merjen indulni a választáson. A PSF is tagadta a vádakat, és azt állította, hogy a katonák támadtak a tagjaikra. A párt főtitkára azt mondta, hogy a katonák akkor vették célba őket, amikor egyik politikusok, Ahmed Torabi holttestét próbálták megszerezni. Torobit ugyanis kedden letartóztatták és agyonlőtték, majd a ledobták a Nemzetbiztonsági Szolgálat épülete elé. A kormány azzal vádolta Torabit, hogy merényletet kísérelt meg a legfelsőbb bíróság elnöke ellen. (BBC)