25 évvel ezelőtt, 1999. március 12-én Lengyelországgal és Csehországgal együtt csatlakozott Magyarország az Észak-Atlanti Szövetséghez, akkor az aláírási ceremóniát közös fogadás követte. A közös ünneplés már a múlté, bár úgy tűnik, hogy különböző amerikai elnökökkel mindhárom ország vezetése találkozik a napokban, igaz, merőben eltérő módon és körülmények között.

A csatlakozás huszonötödik évfordulója alkalmából Andrzej Duda lengyel elnököt és Donald Tusk miniszterelnököt Joe Biden fogadja Washingtonban. A találkozón a tervek szerint a felek egyeztetnek a júliusi washingtoni NATO-csúcsról, és megerősítik az Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségüket.

A csehek az állam legmagasabb szintű vezetői és a teljes politikai szféra részvételével nagyszabású konferenciát szerveznek az évfordulóra, amelynek fő felszólalója Bill Clinton, az Egyesült Államok korábbi elnöke lesz.

Magyarországon ehhez hasonló rendezvényt hivatalosan nem hirdettek meg. Bár Orbán Viktor is járt a napokban az Egyesült Államokban, egészen pontosan a védelemre szerinte keveset költő NATO-tagállamok cserbenhagyására felszólító Donald Trump magánbirtokán. Orbán hivatalban levő amerikai tisztviselővel nem találkozott, és a beszámolók alapján a találkozón elhangzottak meglehetősen távol álltak a NATO-csatlakozás évfordulójáról való megemlékezéstől.

Háború akkor is

Amikor 1999-ben Magyarország hivatalosan a NATO teljes jogú tagjává vált Lengyelországgal és Csehországgal együtt, rögtön meg is tapasztalta, milyen az, amikor a közvetlen szomszédban fegyveres konfliktus dúl. Tizenkét nappal a csatlakozásunk után a NATO légi hadműveletet indított Jugoszlávia ellen az ENSZ felhatalmazása nélkül. Magyarország friss tagállamként engedélyezte a magyar légtér és repülőterek használatát a szövetségnek, az ennél mélyebb részvételt azonban elutasította, mert tartott a vajdasági magyar lakossággal szembeni esetleges szerb megtorlásoktól.

A csatlakozás idején a balkáni háborúk miatt kiemelt figyelem irányult a régiónkra, ez a szeptember 11-i terrortámadás után csökkent, de 2014-től, illetve főként 2022-től újra a NATO földrajzilag legfontosabb területe lett.

Magyarország az elmúlt években a NATO-Ukrajna tanácsülések blokkolásával, a finn, és főleg a svéd csatlakozás elhúzásával nem a megbízható szövetséges képét öltötte magára, a kerékkötő magatartás pedig valószínűleg az új NATO-főtitkár megválasztásán is folytatódni fog. Pedig a kormány, és főleg a katonásdi iránt vonzalmat érző Orbán szereti a NATO-t, legalábbis nem folytat ellene olyan szabadságharcot, mint az Európai Unió ellen.