A Robert Fico visszatérését hozó őszi előrehozott parlamenti választás után szombaton tartják a szlovák elnökválasztás első fordulóját. A tét az, hogy megtörténik-e a jelenlegi koalíció teljes hatalomátvétele, és Fico koalíciós társa, a volt miniszterelnök Peter Pellegrini kerül-e a köztársasági elnöki székbe. Esetleg a jelenlegi hatalomtól független, a liberális, nyugatos ellenzékhez köthető figura marad az államfő, a leköszönő Zuzana Čaputová után Ivan Korčok. A két hét múlva rendezendő második fordulóba a két legjobban teljesítő jelölt jut, az kizárható, hogy bármelyikük is már az első körben megszerezze a szavazatok abszolút többségét.
A kétezres évek összes elnökválasztását elbukta ugyan az éppen hatalmon lévő párt jelöltje, ebből azért messzemenő következtetést nem érdemes levonni. Fontosabb ennél, hogy eddig még nem fordult elő, hogy ne a felmérések alapján esélyesebbnek tartott jelölt nyerje az első fordulót. És olyan sem volt még, hogy a második fordulóban a második megelőzze az első helyezettet.
A szlovákiai elnökválasztás esélyeit Szalay Zoltánnal, a szlovákiai Napunk vezető szerkesztőjével beszéltük át.
A felmérések szerint
Szlovákiában a köztársasági elnöknek a magyarországihoz hasonló jogköre van, vagyis inkább reprezentatív, mint valós hatalommal bíró funkcióról van szó. Az elnököt azonban a nép, nem pedig a parlament választja. (Mellesleg míg Magyarországon a rendszerváltás óta két köztársasági elnök is megbukott, Szlovákiában egy sem.) Az erősebb legitimációnak tudható be, hogy az elnökök megszólalásaira odafigyelnek a politikai élet szereplői. 2018-ban például Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolása után Andrej Kiska köztársasági elnök vetette fel a kormányátalakítás vagy az előrehozott választás szükségességét, amit Robert Fico miniszterelnök lemondása követett.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!