• Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) infrastruktúra- és járműparkfejlesztésre költi el az uniós közlekedésfejlesztési forrásokat.
• A projektek között számos megkérdőjelezhető értelmű és bizonytalan megtérülésű vasúti beruházás van.
  
• Hiába vonták be a civil szervezeteket az előkészítésbe, az ÉKM nem vette figyelembe szakmai szempontjaikat a végleges lista összeállításánál.
• A legtöbb pénzt a Debrecen környéki projektek kapják.

A jelenlegi uniós ciklus közlekedésfejlesztési forrásait kedvezményezettként nagyrészt az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) költheti el. A projektek többsége a MÁV és a MÁV-HÉV infrastruktúráját és járműparkját célozza, ám közöttük számos megkérdőjelezhető értelmű és bizonytalan megtérülésű beruházás van.

Az ÉKM civilszervezeteket is bevont az előkészítő munkába, és felállított egy monitoringbizottságot, ahová a Magyar Közlekedési Klub (MKK) képviselőit is meghívta. Pongrácz Gergely, a szervezet elnöke azt mondta, előre tudták, hogy a projektekkel kapcsolatban nem lesz versenyeztetés, a kormány fogja kiválasztani a szerinte legjobbakat. A civileknek csak a kritériumok kialakításába volt beleszólásuk, és ezzel éltek is.

Amikor a projektlista nyilvánosságra került, az is egyértelművé vált, hogy nem sok köze van ahhoz, amit szakmai szemmel várni lehetett volna.Több civil szervezet rá is kérdezett a részletekre, például hogy milyen költség-haszon elemzés alapján tartja az ÉKM a legjobbnak ezeket a beruházásokat.

A minisztérium nem állt elő dokumentumokkal, sőt világossá tette, hogy a lista kialakítása kizárólagos minisztériumi felelősség, ezért a civileknek el kell fogadniuk, hogy az összes projekt megfelel a közösen elfogadott feltételeknek. A civilek ezt nehezen tudják megtenni, látva a debreceni projektek által dominált listát.