Két és fél hét hallgatás után először szólalt meg a BKK-bérletek ügyében Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter Debrecenben, buszok, villamosok és Kósa Lajos előtt tartott sajtótájékoztatót Papp László debreceni polgármesterrel. A helyszín és az időpont nem volt véletlen: 1849-ben, napra pontosan 175 éve ült össze az Országgyűlés Debrecenben, ekkor lett az alföldi város átmenetileg az ország fővárosa.

Debrecen előre megy, nem hátra

Lázár még tavaly szeptemberben beszélt arról, hogy második fővárossá fejlesztené Debrecent. Óriási infrastrukturális beruházásokat ígért: autópálya-hosszabbítást, a nyíregyházi kapcsolat erősítését és egy Szeged–Debrecen közötti közlekedési folyosó kialakítását. A lehetséges hatásokról ebben a cikkben írtunk.

A sajtótájékoztató első felében ezeket az ígéreteit fejtette ki. Nagyívű terveket vázolt fel. A kormány célja, hogy Magyarország legyen a legerősebb ország a Kárpátoktól délre, Debrecen pedig olyan városa az országnak, mint Németországnak Hamburg vagy München.

A BMW és a kínai befektetők megjelenése miatt a most 200 ezres város rövid időn belül 250 ezressé válhat, emiatt infrastrukturális beruházásokra van szükség. A kormány erre a feladatra 700 milliárd forintot költ el a 2024–2026-os költségvetési ciklusban. Ebben az összegben nincs benne a Debreceni Egyetem által fejlesztésre kért 250 milliárd forint.

Ahogyan szeptemberben, Lázár ezúttal is elmondta, hogy

• a 47-es utat négysávosítani akarják Békéscsaba és Debrecen között,
• korszerűsíteni akarják a nyíregyházi vasúti kapcsolatot, esetleg tramtrainnel,
• a 4-es utat is négysávosítanák Nyíregyháza felé,
• tovább fejlesztenék az M4-es autópályát.

Vagyis Debrecen előre megy, nem hátra – tette hozzá a miniszter.

A készpénzes fizetést 200 forinttal büntetik