„Hatezer milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon, hatezer milliárd forintnyi gyárépítés van folyamatban jelenleg” - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pekingben azután, hogy Csang San volt kínai kereskedelmi miniszterrel, az Országos Népi Gyűlés pénzügyi és gazdasági bizottságának elnökével egyeztetett.

Szijjártó arról beszélt, hogy a kínai gazdaság bővült és „ez jó hír nemcsak Kínának, hanem Magyarországnak is, mivel a német gazdaság mellett mostanra már a kínai gazdaság az, amely a legnagyobb hatással van a magyar gazdaság teljesítményére”.

„Amikor ezek a gyárak majd megépülnek és elkezdenek termelni, akkor összességében mintegy 25 ezer újabb munkahelyet fognak jelenteni. 25 ezer olyan új munkahelyet, amely biztos megélhetést fog adni magyar családoknak, s 25 ezer olyan munkahelyet, amely a legfejlettebb technológiai színvonalat hozza Magyarországra” - tette hozzá. Azt is elmondta, hogy a beruházások elsősorban a modern autóiparhoz kapcsolódnak, amely szektorban a kínai vállalatok mára abszolút piacvezető pozícióra tettek szert a világban, és ezért üdvözlendő, hogy ezek a cégek Európában elsőként Magyarországra hozzák a gyáraikat.

Bár a jegybankelnökön kívül gazdasági szakértők sem gondolják, hogy az akkumulátoripar hozná el a magyar gazdaság felzárkózását, a kormány mégis minden támogatást megad a távol-keleti gyáraknak. Közben az is látszik, hogy ezeket a cégeket a hatósági bírságok nem tudják visszatartani a szabálysértésektől. Tavaly nyáron térképre raktuk az addig zajló beruházásokat:

Még korábban pedig Győrffy Dóra professzorral, az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága elnökével és a Corvinus Egyetem oktatójával beszélgettünk arról, hogy milyen hatással vannak ezek a beruházások az ország gazdaságára hosszútávon. Nagyjából olyannal, mint Rákosi iparpolitikája.