Az elmúlt évi üzleti eredményről tartott sajtótájékoztatót kedden a Spar magyarországi vezérkara, de a legizgalmasabb kérdés nem az volt, hogy mennyi volt a cég árbevétele (egyébként 15,79 százalékos növekedéssel 1023 milliárd forint, „először lett négy számjegyű”, ahogy Heiszler Gabriella cégvezető elmondta) vagy az, hogy mennyit költöttek beruházásra (22 milliárdot, harminc százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, de „a szabályozási környezet, főleg a különadó miatt nagyon meg kell gondolni” az ilyen kiadásokat), hanem az, hogy mi lesz a Spar magyarországi jelenlétével azután, hogy politikai össztűzbe kerültek.

Egy osztrák szaklapnak nyilatkozta még március közepén Hans Reisch, az osztrák Spar egyik vezetője, hogy Orbán körei akarnak a cégben tulajdont szerezni, emellett a cég Brüsszelben támadta meg a magyar kiskereskedelmi különadót. Ezek után Lázár János és Nagy Márton miniszterek váltott lovakkal indultak csatába a forgalom alapján második legnagyobb magyarországi kiskereskedelmi lánc ellen. Volt itt alig burkolt fenyegetőzés, a „Spar meg fogja fizetni ennek az árát” fenyegetőzés, és több ízben perrel fenyegetés is. A Spar közben közölte, hogy ha nincsenek a különadók, a tavalyi gigantikus veszteség helyett nyereséges lett volna - azért is támadták őket, hogy az a bajuk, hogy veszteségesek -, a cég beadványát pedig közben a brüsszeli bizottság vizsgálni kezdte.

Heiszler Gabriella most elmondta, hogy a feszült helyzet rendezése érdekében valóban tárgyaltak nemrég Nagy Márton gazdasági miniszterrel. „Én örültem annak, hogy bemehetek. Abban hiszek, és azon dolgozom, hogy egy ilyen feszült helyzetet kizárólag párbeszéddel lehet megoldani. Ez a megoldás első lépése. Nyilván egy feszült beszélgetés volt, hiszen krízishelyzetben történt, de azt gondolom, megnyugtatóan sikerült”. Arról, hogy a miniszter, ahogyan április elején mondta, valóban beperelte-e a céget, még nem értesültek.

Ha már jogi eljárások: Heiszler szerint „nemcsak észszerűtlen, hanem meggyőződésük szerint jogszerűtlen is” az általuk Brüsszelben megtámadott magyar kiskereskedelmi szabályozás, de szerinte sokéves procedúra lesz, mire ebben igazat adnak nekik. Azt megismételte a magyarországi cégvezér, hogy a különadók nélkül 2023-ban is nyereségesek lettek volna, azok befizetésével viszont nagyságrendileg a tavalyelőtti veszteséget szenvedték el. Tavaly több mint tízmilliárdos mínusz volt az üzemi eredményük, az adózott eredmény pedig ennél is csúnyább lett.

„Ezt nem én döntöm el, hanem a tulajdonos, de amennyire én beszélgetek vele, nem” – válaszolta Heiszler Gabriella arra a kérdésre, hogy a Spar tervezi-e a kivonulását Magyarországról. Arról is beszélt, hogy a piacon kilenc nagy szereplő van, és szerinte a gazdasági racionalitások alapján konszolidálódás következik majd. Hogy érkezett-e megkeresés a miniszterelnök köreiből (lapértesülések szerint Tiborcz vetett szemet a cégre, Tiborczék ezt cáfolták), arra azt mondta: ő 18 éve dolgozik a Sparnál, azóta nagyon sok megkeresés érkezhetett, de ezek a tulajdonoshoz érkeznek, ha érkeznek.

Az viszont, tette hozzá, a magyar kormány kifejezett és kommunikált célja, hogy a kiskereskedelmi piacon megnőjön a magyar részesedés. A magyar Spart érintő tavalyi céges átalakításról – külön társaságban kerültek az ingatlanok és külön cégben a kereskedelmi operatív tevékenység – azt mondta: több más olyan kereskedelmi cég van, ahol szintén külön társaságban működik az ingatlanos és kereskedelmi cég. Ez a döntés gazdasági szempontból nem biztos, hogy racionális, mert így például iparűzési adót kétszer fognak megfizetni, de a tulajdonosok így gondolták biztonságosabbnak, tette hozzá.