Miután a Hszi Csin-ping és Orbán Viktor találkozóját követő nyilatkozatokban konkrétumok nem hangzottak el, Szijjártó Péter külügyminiszter sajtótájékoztatón közölte: rendkívül sikeres tárgyalásokon vannak túl, 18 ügyben egyeztek meg.
Ezek közül a legfontosabbak:
Hszi Csin-ping kínai elnök öt év után először járt Európában, Franciaország után Szerbiát és Magyarországot kereste fel. Peking szempontjából a legfontosabb a párizsi vizit lehetett, hiszen az EU-ban jelenleg komoly szándék mutatkozik arra, hogy fellépjenek a gyanúsan olcsónak talált kínai elektromos autókkal szemben. Erről és a kínai túltermelési válságról.
Ugyan gazdasági szempontból Európán belül egyáltalán nem számítanának kirívónak a magyar-kínai kapcsolatok, a kormány mindent megtesz azért, hogy ez ne így tűnjön. Bár az Egy Övezet, Egy Út az elmúlt napok kormányzati narratívájában sikertörténetként van eladva, a gigantikusnak szánt kínai infrastruktúra-építési projekt Európában nehezen találja a helyét, és sokat rontott pozícióján, hogy Olaszország ki is szállt belőle, már Giorgia Meloni vezetésével.