Rendkívül érzékeny időszakban érkezett Európába Hszi Csin-ping: a Kínai Kommunista Párt első embere a héten Franciaországba, Szerbiába és Magyarországra látogat, és a beharangozó cikkek elsősorban ugyan az orosz-ukrán háborút és a kínai félrenézést említették kiemelt témaként, de lehetett tudni, hogy bőven esik majd szó gazdasági kérdésekről, illetve az EU és a Kína között kialakult gazdasági feszültségekről is.

Az EU-s és a kínai gazdasági kapcsolatok ugyanis kifejezetten borúsak mostanában, és egyelőre nem látni, merre lehetne a kiút ebből a helyzetből. Az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős biztosa, Valdis Dombrovskis épp a múlt héten jelentette be, hogy akár már a nyári szünet előtt extra vámokkal terhelhetik az Európába érkező kínai elektromos autókat.

Brüsszel tavaly októberben indított vizsgálatot az európai piacra érkező kínai elektromos autók (EV) ügyében, mivel a Bizottság gyanúja szerint Peking jelentős állami támogatással segíti meg a kínai EV-szektort, mesterségesen alacsonyan tartva így az árakat, ami komoly csapást jelent az európai autógyártóknak. A vizsgálat megindítása előtt kevéssel, szeptemberi évértékelőjében Ursula von der Leyen is úgy fogalmazott, hogy Kína elönti a globális autópiacot az olcsó elektromos autókkal, és ezt nem nézhetik tétlenül.

Hétfőn Párizsban aztán az amúgy éppen újraválasztásért is kampányoló von der Leyen ismét megerősítette, hogy az EU kész akár kereskedelmi háborút is indítani Kína ellen a túl olcsónak ítélt elektromos autók, valamint napelemek, szélturbinák és acél miatt, hogy így védjék az európai ipart. A Bizottság elnöke kiemelte, hogy meggyőződése, ha a két ország közötti gazdasági verseny tisztességes, akkor az virágzó gazdasági eredményekhez vezethet, ugyanakkor a kínai állami támogatások nyomott árú termékekhez vezetnek, ami komoly fenyegetést jelent az európai munkahelyekre.

Azt, hogy például az európai autóipar jelentős lemaradással szemléli az EV-forradalmat, eddig is lehetett tudni, így persze semmi meglepő nincs abban, hogy az EU legnagyobb befolyással rendelkező tagországainak kiemelt gazdasági súlyú szektorából érkező panaszokat meghallották az EU politikusai, és eszerint cselekednek. (Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Kína egyszerre lett nagyon komoly konkurense a nyugati autógyártóknak, közben pedig eddig e gyártók kiemelt piaca is: e feszültség látszik például a Mercedes vezérigazgatójának manőverezésében is.)

Csakhogy Kína messze nem csak az EU-val, és nem csak egyetlen szektor miatt kerül éppen jelentős kereskedelmi összetűzésekbe, és ha lesz meghatározó gazdasági sztorija a 2020-as évek második felének, az éppen a nemzetközi piacokra érkező kínai árukkal szemben növekvő globális ellenállás lehet.

Gyanúsan olcsó, ijesztően sok

Az elmúlt hónapokban-években világszerte egymást érik a versenyjogi vizsgálatok és eljárások a kínai termékek miatt: egy friss gyűjtés szerint Argentínában például a kínai felvonók, Nagy-Britanniában a kínai kotrógépek és elektromos biciklik, Vietnamban a szélturbinák, Brazíliában, Mexikóban és Indiában pedig a legváltozatosabb ipari eszközök dömpingszerű érkezése miatt vizsgálódnak, és a sort még bőven lehetne folytatni.

A vizsgálat alapja mindenhol ugyanaz: a gyanú, hogy a kínai állam hathatós támogatása révén, például nagyon olcsó, állami hitelek segítségével tart felszínen amúgy nem életképes vállalatokat, melyek aztán dömpingszerűen állítanak elő olyan termékeket, amiket csak nyomott áron, a világpiacra ráöntve tudnak értékesíteni.