Hivatalba lépett Tajvan új elnöke, a januárban megválasztott Lai Csing-te. Beszédében kiemelte, hogy a szigetet nem befolyásolhatják külső erők. Bár azt mondta, megválasztása erős üzenet volt a szigetországot részeként kezelő Kína felé, mégis egyedül a békét tartja lehetséges útnak a két ország között.
A beiktatáson nemzetközi delegációk is ott voltak, többek között az Egyesült Államokból, Japánból és Kanadából. A külföldi jelenlét jellemzően irritálni szokta Kínát, amely a saját részének tekinti Tajvant. Lai megválasztása óta Peking növelte a katonai tevékenységét Tajvan közelében. Az új elnök a kínai vezetés szerint veszélyes szeparatista, aki háborút és hanyatlást hoz a régióra.
Lai beavatása idején Tajvan és Kína között nő a feszültség, a szigetországi parlament pedig megosztott. Peking részéről rutinszerűvé vált a tajvani légtérbe és vizekre való behatolás. Eközben Lai pártjának a választásokon nem sikerült többséget szereznie, a parlamentben bizonyos reformok miatt még verekedtek is a képviselők – a hétvégén pedig kormányellenes tüntetések árnyékolták be a beiktatást.
Lai és az őt megelőző két elnök a szuverenista Demokratikus Progresszív Párt (DPP) tagjai voltak. A januári választás tétjéről és az ország közelmúltbeli történelméről az év eleji helyszíni riportunkban írtunk. (DW, BBC)
Lai Csing-te győzelmével eldőlt az is, hogy biztosan nem fog javulni Tajvan és Kína viszonya a közeljövőben.
Alig hirdettek eredményt, máris kitört a nyilatkozatháború.
Ismét egyre nagyobb a feszültség Kína, Tajvan és a fél világ között. Szinte mindenki a status quo fenntartásában érdekelt, de vajon meddig viseli el Kína a lázadozó szigetországot?
22-ből 12 át is lépte a Tajvani-szoros középvonalát.
Az év elejének legfontosabb választását Tajvanon tartják, az eredményt Pekingtől Washingtonig mindenhol izgatottan figyelik. Helyszíni riport a szigetországból, amit a legszorosabb szövetségesei sem ismernek el önálló államként, és amit Kína egyre gyakrabban fenyeget bekebelezéssel.