Másfél hónapja, április közepén Békés megyében kezdte az országjárását Magyar Péter. Az első nagygyűlését a gyulai vár tövében tartotta, még aznap este Békéscsabán is beszédet mondott, majd a következő két napban további nyolc települést keresett fel (kilencet, de a Doboz nevű községben hivatalos programja nem volt, csak a temetőben járt).
Tíz település a hetvenötből, ami a megyében van, az nem rossz arány. Pláne, hogy köztük van a három legnagyobb lélekszámú város (Békéscsaba, Gyula, Orosháza), amik mellett járt a Lázár János hitbizományának számító Mezőhegyesen, az egykor a kisgazda Zsíros Géza birodalmába tartozó Kunágotán, a jogerősen elítélt fideszes polgármester vezette Méhkeréken vagy Battonyán, amit annak idején a „búzaégető” MSZP-sből fideszessé lett Karsai Józsefről ismerhettünk meg, és ahol most olyan KDNP-s jelöltet indít a kormánypárti duó, aki egy áprilisi Blikk-cikkben arról beszélt, hogy Romániába járt át bevásárolni, mert az olcsóbb („hasonló távolságra van otthonától Mezőkovácsházán és Aradon ugyanannak a népszerű diszkontláncnak a boltja, de a romániai üzletben az itteni árak kétharmadából kijön az ember”).
Összesen csaknem 140 ezer választópolgár él ezen a tíz településen, ami nem tűnik soknak – a főváros XI. kerületében csaknem 108 ezren szavazhatnak –, de az elmúlt tíz év legnagyobb népességfogyását elszenvedő megye összes, mintegy 271 ezer választópolgárának több mint a fele. Ráadásul a lendület nem fogyott ki az első megyejárás után: Magyar nagygyűlései nemcsak Békésben, de ahol jártunk, azt láttuk – például Zalában, Egerben, Debrecenben, Hatvanpusztán vagy Bicskén –, hogy mindenhol olyan eseménynek számítottak, amik nagyobb tömegeket tudtak megmozgatni, mint bármely más ellenzéki erő az elmúlt tizennégy évben. Ezek után, és a közvélemény-kutatások adatait ismerve, miszerint mára a Tisza-párt a második legnagyobb politikai erő – a Medián szerdán publikált mérése szerint a fővárosban már meg is előzték a Fideszt (27 százalék a 22 százalékkal szemben) –, arra lehet számítani, hogy Magyar Péter országos sikerét hozza június 9-e.
Ami annyiban igaz is, hogy – ha a felmérések nem tévednek olyan nagyságrendet, amire 1990 óta nem volt példa – a vasárnapi választás után az EP-ben minden bizonnyal a Tisza párté lesz a második legnagyobb magyar frakció.
Az ugyanazon a napon tartott önkormányzati választáson viszont Magyar Péter híveinek, sőt, rajongóinak több milliós tömege hoppon marad.
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?
Az egri alapítású Tisza Párt városába érkezett az országjáró Magyar Péter. A város főterét utoljára Orbán Viktor töltötte meg 2006-ban. Bár a helyiek közül többen arra számítottak, hogy ez Magyarnak is sikerülni fog, nem így lett.
A tízből kilenc választókerületben próbálkoztak.
Csatlakoztunk a Tisza Párt politikusához Zala megyei országjárásán. Támogatói között balost és egykori fideszest is találtunk, és közben megtudtuk, hogy Orbán Viktor „a magtárak védőszentje”. De ideje nyugdíjba mennie, lehet az unokákkal foglalkozni.
Felcsút és Bicske előtt az Orbán-rezidenciához is beugrott Magyar Péter a pénteki országjárása során.
Ez a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint az elismerésben részesített állománytag megbecsültségét hátrányosan nem befolyásolja.
Magyar Péterék lenyúlják azokat a szimbólumokat, amiket előtte a Fidesz nyúlt le. Ilyen volt a debreceni nagygyűlés testközelből.
Zólyomi Tamás, Etyek fideszes polgármestere viszont a helyiekkel ellentétben nem tart attól, hogy elveszíti az állását emiatt.
Ott, ahol 2010-ben Gyurcsány zászlót bontott és ami Novák Katalin államfői karrierjének utolsó állomása volt. Bejelentette június 8-ai kampányzáróját és azt, hogy május eleji rendezvénye Debrecenben lesz. Félelem a végeken, szelfiparádé és a parizer, aminek mindig ugyanolyan az íze.
Pap János 2006-ig volt Békéscsaba polgármestere, majd mindenhonnan kirúgták. Végül árkokat takarított a városban, amit annak idején vezetett. Most az ellenzéki összefogás jelöltje, és három megfejtése is van a Magyar Péter-titokra.