„A kutatási-tudományos projektek végrehajtása mellett a fiatalok inspirációja kiemelt feladata a magyar űrhajósprogramnak, de az országnak is nagy nemzeti büszkeséget jelent.” Ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, vagyis Ferencz Orsolya mondta Nyíregyházán egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós is ott volt.
Ha valaki lemaradt volna, Ferencz itt is elmondta, hogy Magyarország elindította a Hunor nemzeti űrhajósprogramját, amiből az következik, hogy Kapu Tibor „nemzeti programokat hajthat majd végre” a nemzetközi űrállomáson.
Az MTI beszámolója szerint a pontos tudományos tartalom véglegesítése „folyamatban van”, ebben pedig fontos szerepet kapott az a másfél évig tartó, tavaly év végén lezárult felhívás, amire „rengeteg értékes tudományos kísérletjavaslat érkezett”. Ferencz szerint ezekből „bőven lehet majd meríteni a végleges projekt összeállításakor”.
Arról is beszélt, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) külön hangsúlyt fektet a kommunikációra az általános iskolásokkal, vagyis a magyar űrhajósoknak fontos feladata lesz bemutatni számukra a munkájukat és az űrt, amelyben majd dolgozni fognak.
Aztán felhozta példának Farkas Bertalant, hogy az ő űrrepülése „generációkra volt hatással. Ferencz szerint „a 21. században óriási jelentősége van ezeknek a tudományoknak, és jelenleg hiány van ezekben a szakmákban a jelentkezőkből, az űrhajózás pedig ezt az érdeklődést keltheti fel a fiatalokban”.
Elmondta, hogy tizenhét magyar egyetem együttműködésével elindították a UniSpace programot, amiben „nemcsak a műszaki, a természettudományi vagy élettani-orvosi, hanem a társadalomtudományi, a jogi vagy a biztonságpolitikai területek aktualitásait oktatják”. A programhoz még négy egyetem csatlakozik, a képzés pedig Ferencz elmondása szerint „a nemzetközi érdeklődés miatt” angol nyelven folytatódik.