A gazdasági környezet és a fiskális folyamatok eredményeként idén év elején villámgyorsan összeomlott a költségvetés, amit a korábbi évekhez képest szokatlanul hamar nyilvánosan is elismert a kormány. Ezért korrekciót eszközölt tavasszal, és egy 1500 milliárd forintos plusz mozgásteret kialakítva magának 4000 milliárd forintra emelte az éves hiánycélt. Pár hónap alatt ugyanis már oda jutottunk, hogy az eredetileg egész évre tervezett bő 2500 milliárd forintos hiányt kitermelte a költségvetés. Ilyet pedig jó ideje nem láthattunk.

A folyamatok a Pénzügyminisztérium havonta kiadott államháztartási tájékoztatóiból már kiderültek, ám összesítve az első negyedév történései csak most látszanak igazán jól, a KSH friss, negyedéves statisztikájából.

Eszerint az első három hónapban jelentősen javult a költségvetés helyzete előző év első negyedévéhez képest. A hiány a GDP 5,4 százalékának megfelelő, 1068 milliárd forint lett, ez egy évvel ezelőtti szinthez képest 611 milliárddal, GDP-arányosan pedig 4 százalékponttal lett jobb. Éves szinten tehát hiába alakultak kedvezőbben a számok, idén mégis rosszabb a helyzet, ennek bizonyítéka az is, hogy a folyamatok olyan lépésre késztették a kormányt, amire nagyon rég lehetett példa, ha volt egyáltalán: pár hónap után drasztikusan módosították a hiánycélt. Mindez alapvetően annak tudható be, hogy a kormány nem számolt bizonyos tényezőkkel: például azzal, hogy a gazdasági növekedés a reméltnél lassabban indul be, a háztartások csak óvatosan kezdenek el újra költekezni, az ipari termelésünk pedig ritka pocsék teljesítményt fog nyújtani.

A KSH közlése szerint a költségvetés bevétele 7952 milliárd forint volt, kiadása pedig 9020 milliárd forint.

A bevételek 758 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal növekedtek. Ezen belül

• a termelési adók 160 milliárd forinttal, 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
• Az áfabevétel emelkedése 89 milliárd forint, 5,6 százalék volt.
• A jövedelemadó-bevételek 206 milliárd forinttal, 17,1 százalékkal bővültek.
• A társadalombiztosítási hozzájárulások 246 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőttek.
• Az egyéb bevételek 145 milliárd forinttal, 12,2 százalékkal növekedtek.

A bevételi oldalon az első negyedévben nagy problémát jelentett az áfabevételek elmaradása. Bár előző év azonos időszakához képest 89 milliárddal több folyt be a kasszába, az éves előirányzathoz mérten időarányosan súlyos százmilliárdok hiányoznak a kasszából.

A kiadások 146 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal nőttek. Ezen belül

• a kifizetett munkavállalói jövedelem 266 milliárd forinttal, 15,5 százalékkal növekedett.
• A pénzbeni társadalmi juttatások 245 milliárd forinttal, 10,7 százalékkal lettek magasabbak. Itt főként a nyugdíjak és ezzel párhuzamosan a 13. havi nyugdíj emelkedése eredményezte a tehernövekedést.
• A folyó termelőfelhasználás 36 milliárd forinttal, 2,8 százalékkal csökkent,
• a kamatkiadások pedig 249 milliárd forinttal, 33,5 százalékkal nőttek, aminek hátterében az inflációkövető magyar állampapírok állnak, melyből tavaly a lakosság nagyon sokat vásárolt, ezek kamatfizetése pedig az első negyedév költségvetését extra mértékben terhelte meg.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás 29 milliárd forinttal, 6,8 százalékkal esett vissza.
• A kormányzati szektor egyéb kiadásai 549 milliárd forinttal, 22,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Kiadási oldalon a legnagyobb terhet a kamatfizetések mellett, a munkaadóknak adott bérek és ezzel összefüggő járulékok jelentették a béremelések következtében, és rengeteg pénzt igényelt a reptér visszavásárlása is, ami szintén rendkívüli kiadásként jelentkezhetett a költségvetésben.