Kezdődik a NATO csúcs: óvatos duhajkodás felhős ég alatt, köröm alatti tüskével

külföld
július 09., 05:20
  • Július 9-11. között Washingtonban rendezik a NATO aktuális csúcstalálkozóját, ahol egyebek mellett az Észak-atlanti Szerződés Szervezete létrehozásának 75. évfordulóját is megünneplik.
  • Ukrajna, védelmi kiadások, a NATO európai pillérének megerősítése, és a szövetség Trump-biztossá tétele lesz a fő téma keddtől csütörtökig.

Felhős az ég Washington felett

Svédország és Finnország képviselői hivatalosan először vesznek részt ilyen csúcstalálkozón, és ez nem csak azért fontos, mert kettővel többen ülnek az asztal körül, hanem inkább azért, mert azt jelenti, hogy a NATO sikeresen bővült, és a földrajzilag a korábbi kicsit vakfoltot – a Balti-tenger környékén – meg tudta szüntetni a szövetség.

Bár a bővítés mindenképp siker, nem lehet azt állítani, hogy nem gyülekeznek a fellegek a NATO felett: az ukrajnai háború továbbra is dúl, a NATO-tagságot látványosan erőltető Ukrajna életben maradásához a nyugati fegyveres támogatás elengedhetetlen most is és ez a jövőben is így lesz, az európai védelmi képességek megerősítése nem zökkenőmentes, és az Egyesült Államok elnökválasztás utáni megbízhatósága és elkötelezettsége is kétséges.

Óvatos duhajok és a tüske a köröm alatt

A szövetség meghatározó országai belpolitikailag finoman szólva sem most vannak a legstabilabb helyzetben, ezen nincs mit szépíteni, emiatt nagy vállalások nem is várhatók Washingtonban. Joe Biden olyan katasztrofálisan szerepelt nemrég az elnökjelölti vitán, hogy a visszaléptetése is felmerült, egyre több felmérés mutat abba az irányba, hogy Donald Trumpot újra fogják választani novemberben. Azt a Donald Trumpot, aki amellett, hogy önbevallás alapján 24 óra alatt békét teremtene Ukrajna és Oroszország között, a saját védelmükre 2 százalék alatt költő NATO tagállamokat kis túlzással úgy vetné az oroszok elé, mint kutyának a koncot.

A briteknél a konzervatívokat épp most dobták ki a kormányból a szavazók, ráadásul nem kicsit, nagyon. Az új kormányfő, a munkáspárti Keir Starmer, úgy utazik a washingtoni NATO-csúcsra, hogy szinte még a dobozokból se pakolt ki a Downing Streeten.

A franciák előrehozott választásokat tartottak két nappal a csúcs előtt. És bár ennek az eredményei a csúcson résztvevő Macron székét nem fenyegetik, hiszen nem az ő pozíciáról döntenek épp, bőven van baja a francia elnöknek, saját hazájában annyira népszerűtlen, hogy a vissza kellett fognia a megnyilvánulásai számát, hogy ne veszítsen végzetesen nagyot a pártja. A németeknél is nagyot buktak a kormánypártok az EP-választáson, ellentétben a szélsőjobbal. A hollandoknál Geert Wilders háttérbeli vezetésével épp most alakul koalíciós kormány.

photo_camera Fotó: VIVIEN CHER BENKO/AFP

És - ha csak jobb dolga nem akad, Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter mellett - ott lesz az a miniszterelnök, aki ugyan a fentiekhez hasonló, hatalmát fenyegető belpolitikai válsággal nem küzd, öndefiníciója szerint viszont „a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt". A kijevi útja után az EU értesítése nélkül Moszkvába, majd egy nappal a NATO csúcs előtt - az USA legnagyobb tényleges riválisához, - Kínába utazó Orbán Viktor is tiszteletét teszi Washingtonban. A béketurnézó magyar miniszterelnök az előzetes reakciók alapján különösebben meleg fogadtatásra nem számíthat, és nem azért, mert minden lehetőséget megragadott arra, hogy Trumpnak kampányoljon. A moszkvai látogatás kapcsán Stoltenberg azonnal kijelentette, hogy Orbán nem a NATO-t képviselte Moszkvában. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy „az EU soros elnökségének nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében tárgyalásokat folytasson Oroszországgal." A Fehér Ház is úgy nyilatkozott, hogy Orbán moszkvai útja nem segíti elő a békét.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.

Partnerek

Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.

bellingcat logo sme logo wyborcza logo pressone logo

A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).

A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/

A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.