Az egész egy laza nyári kiruccanásnak tűnt 40 fokban Paksra, ahol a város csapata a román másodosztályú Vajdahunyaddal játszott Európa-liga selejtezőt. Fene se gondolta, hogy ebből lesz a magyar klubfutball

• Nîmes-e (harmadosztályú francia csapatként a Honvédot ejtették ki kettős győzelemmel 1996-ban),
• Vaduza (a svájci második ligában játszó liechtensteini csapat Újpesten nyert 4-0-ra 2006-ban),
• Rigája (a lett csapat 5-0-ás összesítéssel verte ki a Felcsútot 2021-ben),
• Klaksvíkja (a feröeriek tavaly 3-0-ra verték a Ferencvárost az Üllői úton).

Nálatok vannak-e áramok?

„Nálatok is áramszünet volt?” A meccs előtt ez volt a jellemző kérdés az egymással találkozó drukkertársak között. Paks egy része áram nélkül töltötte az éjszakát, ami nem csak azért kellemetlen, mert így nem mehettek a légkondik ott, ahol egyáltalán vannak. Vagy mert megromlik a hús a hűtőben. A legnagyobb baj az volt, hogy az angol–holland Eb-elődöntő befejezése előtt percekkel történt mindez, így az Óváros egyes utcáiban, a Dózsa György úton és vonzáskörzetében, a Tolnai utca vonalán és az Újvárosi lakótelep egy részén élők nem láthatták Ollie Watkins győztes gólját.

A 2020-ban felavatott paksi stadion nem ekkora tömegre van méretezve. 3800 néző jött ki, ami vélhetően csak azért nem volt teltház, mert a románok ultrái melletti szektort lezárták, biztonsági emberek szállták meg. A beléptetés lassú volt, amit a tűző napon állók közül nem mindenki viselt könnyedén. A vécékben a csapokból néhol csak csordogált a víz. A büfékben a kiszolgálás elképesztően lassú volt: a társaságomból az első félidő 40. percében büfétúrára indulók a második félidő 10. percében értek vissza a helyükre. Az italok nem hogy langyosak, inkább melegek voltak. Egy átlagos NB I.-es paksi meccsen félház van, olyankor valószínűleg az sem feltűnő, hogy mennyire szűkek a stadionba vezető lépcsős folyosók.

Magyar pech: indulni kell a nemzetközi kupában

A meccs előtt voltak már különös nyilatkozatok, így valahol számítani lehetett arra, hogy nemcsak a paksi drukkereknek, hanem a vérszagra gyűlőknek is érdemes lesz kilátogatni. Bognár György, a 2012 után ismét nemzetközi kupameccset játszó hazaiak edzője például azt mondta: „Nem a csütörtöki találkozón dől el a továbbjutás, hanem két mérkőzésen, ehhez nem vagyunk hozzászokva, hiszen a Magyar Kupában nem ez volt a lebonyolítási rend, egy meccsen dőlt el a továbbjutás.”

A kijelentéssel nehéz vitatkozni, még akkor is, ha Bognár György abban tévedett, hogy két mérkőzésen dől el a továbbjutás. Ez bizony már az elsőn eldőlt.

És itt rögtön az ember eszébe ötlött a tavalyi bajnokság hajrája, amikor úgy tűnt, a bajnokságot télen még vezető Paks mindent elkövet azért, hogy ne kelljen nemzetközi kupában indulnia. Március és április fordulóján egy ötmeccses vereségszériát produkált a csapat, de Bognár vesztére a riválisok is elég gyöngén teljesítettek, így nem kerültek távol a dobogótól, sőt, rajta maradtak. Az utolsó négy meccsükön kétszer muszáj volt nyerni a már kiesett Kisvárda és Mezőkövesd ellen, a maradék két meccs meg hozott egy-egy pontot, másodikok lettek.

Könyves elköszönt, aztán maradt