Semjén Zsolt Ukrajnáról: „Hát elnézést kérek, de nekem inkább egy katonai diktatúrának tűnik, mint jogállamnak”

Bódog Bálint
POLITIKA
július 26., 15:57

„Barátaim, mi a legnagyobb rossz, ami történhet? Egy atomháború.

Mikor lehet atomháború? Hogyha harmadik világháború van.

Mikor lehet harmadik világháború? Hogyha a NATO és az Orosz Föderáció között közvetlen háborús konfliktus van.

Tehát mit mond a józan ész és a normális erkölcsi érzék? El kell kerülni a legfőbb rosszat” – folytatott saját magával szókratészi beszélgetést Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes Tusványoson.

photo_camera Fotó: Kristóf Balázs/444

Semjén szerint „el kell kerülni a háborúnak az eszkalációját, el kell kerülni azt, hogy egy orosz–NATO háború legyen, mert annak a vége könnyen harmadik világháború lehet, aminek a vége pedig atomháború, ami az emberiség végét jelentheti. Tehát ezért vagyunk békepártiak.”

Semjén a beszélgetés végén a békeelképzeléseit is megosztotta, miszerint mindkét oldalnak el kell fogadnia az arcvesztést. „Tehát például Zelenszkijnek el kellene fogadni azt, hogy területi veszteségek érik” Ukrajnát. Mert neki fogják szegezni a kérdést, hogy két éve még jobb volt az orosz ajánlat, mint a mostani.

Cserébe „Putyinnak is el kell fogadnia, hogy nem lesz egész Ukrajna orosz érdekszféra, nem tudják a kijevi kormányt így vagy úgy megdönteni, és számos kompromisszumot neki is el kell fogadni”.

Az aktuálpolitikai és a filozófiai ok

Az egész fejtegetés onnan indult, hogy a megafonos Deák Dániel megkérdezte, miért lépett ki az Európai Néppártból (EPP) a KDNP, mire Semjén Zsolt hosszas fejtegetésbe kezdett.

Az egyik ok aktuálpolitikai volt: Magyar Péter érkezésére reagáltak. Az Orbán Viktor által mára már Belzebubhoz hasonlított Manfred Weber EPP-elnök látogatásakor Semjén azt ajánlotta, hogy Magyar Pétert leszámítva vegyék be a tiszás EP-képviselőket a frakcióba, de ne a pártba. Végül ez nem jött össze, márpedig Semjén a volt igazságügyi miniszter, Magyar exfelesége, Varga Judit iránti tiszteletből nem volt hajlandó egy pártban lenni Magyarral.

Semjén hozzátette, „hogy 80 éve, 1944 novemberében alapították meg a Kereszténydemokrata Néppártot. Mi 80 éve képviseljük ezt a kereszténydemokráciát. Van egy 8 hetes párt. Nem tartom bölcs dolognak, hogy 80 évet lecseréljenek 8 hétre.”

photo_camera Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője vezette a beszélgetést Fotó: Kristóf Balázs/444

A másik ok filozófiai volt: Semjén Jézus Krisztusra hivatkozta azt mondta, kereszténydemokrataként neki kötelessége kiállni a béke mellett. Márpediv az EPP-ben kötelező lett volna feltétel nélkül támogatni Ukrajna törekvéseit, valamint az ország NATO- és EU-csatlakozásának elindítását.

Utóbbit azért nem tudják elfogadni, mert amíg a magyar kisebbség jogfosztásának nem vetnek véget, addig nincs más eszközük, mint Ukrajna EU-s és NATO-csatlakozásának akadályozása. De azért sem, mert ha most felvennék őket, jöhet a harmadik világháború (lásd a fent idézett önpárbeszédet).

Fenntartások

Semjénnek erős fenntartásai voltak Ukrajna államisága, területe és polgárai kapcsán is:

Terület: „Meg tudja azt valaki mondani, hogy hol van Ukrajna határa? Tehát mi az az entitás, amit fölveszünk az Európai Unióba? Ukrajnának az a határa, amit a nemzetközi jog elismer, vagyis az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak a Szovjetunión belüli határa (...)? Vagy az a határa, ahol most az oroszok vannak? Vagy az a határa, ameddig akár el is mehetnek az oroszok?”

Polgárok: „Kik lesznek őszerintük európai uniós polgárok? Azok, akik az elméletileg Ukrajna nemzetközi jogilag elismert határai mögött vannak? Vagy azok, akik a maradék Ukrajnában vannak? Európai uniós polgárok lesznek, akik a Krímben élnek? Akik a Donyeckben?”

Jogállam/állam: „Megkérdezem, hogy amikor az ukrán államról beszélünk, ha csak a magyar kisebbség helyzetét nézem, mitől is jogállam ez? Hát elnézést kérek, de nekem inkább katonai diktatúrának tűnik, mint jogállamnak. Erről a kárpátaljai magyarok beszélhetnének. Persze, háborúban állnak, és sok mindent megértek, de jogállamnak mondani Ukrajnát... Ráadásul milyen értelemben állam? (...) Egész egyszerűen államigazgatási, államháztartási értelemben a mi európai uniós pénzünkből tartják fönn magukat.”

orosz-ukrán háború fidesz-kdnp bálványosi nyári szabadegyetem és diáktábor atomháború tusványos európai néppárt fidesz epp patrióták európáért oroszország megafon orosz-ukrán háború béketerv nato bálványos magyar péter tisza párt ep-választás 2024 deák dániel semjén zsolt bálványosi szabadegyetem manfred weber tusnádfürdő kelemen hunor jézus krisztus európai parlament harmadik világháború ukrajna kárpátaljai magyarok kárpátalja vlagyimir putyin békemisszió rmdsz tusványosi szabadegyetem