A republikánusoknak is sok a magyar kormány kínai kapcsolata, Németh Zsolt szerint dilemma, hogy Magyarország nyugati fejlődési pályán marad-e

belföld
szeptember 14., 15:53

Magyarország számára azért stratégiai fontosságú a kínai kapcsolat, mert Peking úgy nyújt gazdasági segítséget, hogy ehhez nem társul ideológiai nyomás, nem úgy, mint a Nyugatról - ezzel védte meg Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke egy nemzetközi konferencián pénteken amerikai republikánus vendégek előtt a kormány Kína-politikáját. Németh szerint a kínai pénzügyi háttérre most ismét szüksége van az országnak, és az Orbán által felvázolt „magyar nagy stratégia” kapcsán az igazi dilemma, hogy a kínai finanszírozással Magyarország folytatja a nyugati fejlődési pályát, vagy a kínai mentőövvel egyúttal a nyugatitól különböző, új útra is lép-e.

A magyar családpolitika, a genderügyek és migrációellenesség konzervatív hívószavai sokaknak szimpatikusak az amerikai jobboldalon, a túlzott orosz- és kínai barátság azonban vörös vonal lehet a republikánusok számára is: ez volt az egyik visszatérő üzenet a republikánus hátországból jövő résztvevőktől az Egyensúly Intézet első nagy nemzetközi biztonságpolitikai konferenciáján.

A Budapest Energy and Security Talks néven futó kétnapos rendezvénynek a NATO volt a kiemelt partnere, és többen itt voltak a Republikánus párt Közép-Európa iránt érdeklődő holdudvarából is, az amerikai jobboldal thinktankjei közül a Fidesz fő washingtoni kapcsolatát jelentő Heritage Foundationtől a Hudson Institute-ig.

Az utóbbit képviselte az a Matthew G. Boyse, a Trump-adminisztráció korábbi külügyi helyettes államtitkára, aki Németh Zsolttal közös plénumon szerepelt. A republikánusok Közép-Európával foglalkozó volt államtitkár-helyettese a diplomáciai szokásjoghoz képest szokatlanul hosszú szöveget olvasott fel a kétoldalú amerikai-magyar kapcsolatokról Németh Zsolt előtt. Ez ugyan műfajilag személyes értékelés volt, de Boyse elég egyértelműen a mérsékeltebb republikánusok külpolitikai figyelmeztetését közvetítette:

„Magyarország barátai a jobboldalon is vakarják a fejüket, és Magyarország azt kockáztatja, hogy elveszíti őket.”

Boyse karrierdiplomataként lett a republikánusok Közép-Európa-politikájának egyik, a háttérben fontos alakítója Trump alatt, és a jobboldali kötődése megjelent a mostani értékelésében is. Szerinte előbb az Obama-, majd a Biden-adminisztráció sokat tett a magyar kormánnyal szembeni nyilvános kritikáival a kapcsolatok romlásáért, és bár ebben Budapestnek is volt felelőssége, a demokraták szerinte ezt olyan arroganciával tették, amire a szavai szerint ő is lehet, hogy hasonló módon reagált volna, mint az Orbán-kormány.

Utalt rá, hogy Trump elnöksége alatt is voltak feszültségek, de ezeket, főleg a magyar belpolitikai ügyekkel kapcsolatban akkor nem verték nagydobra, és igyekeztek ezeket a kérdéseket inkább az Európai Unióra hagyni. Kínával kapcsolatban azonban a magyar külpolitikai irány a Trump-adminisztrációban is aggodalmat keltett. A Huawei, a Fudan egyetem, a Budapest-Belgrád vasútvonal ügyét említette - míg Moszkvával kapcsolatban a KGB-bankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre jövetelét hozta fel.

Bucsa békéje

„Orbán oda ment, ahol senki nem bírálta, Pekingbe és Moszkvába. Talán nem mindenki vette észre, hogy a Trump-adminisztráció a Kínai Kommunista Párttal szemben keményebb irányt képviselt, mint bármelyik amerikai adminisztráció előtte"

– mondta a republikánusok volt helyettes-államtitkára.

"Amíg Washingtonban előkészületeket tették a Kínától való elválás felé, a magyar kormány megkétszerezte a kapcsolatait Pekinggel. Olyan átfogó stratégiai partnerséget építettek Kínával, ami Magyarországot Belarusszal, Oroszországgal, Venezuelával, Etiópiával, Pakisztánnal és Zambiával tette egy speciális kategóriába.”

Matthew G. Boyse, Robert Benjamin, Németh Zsolt és Piotr Gulczyński az Egyensúly Intézet biztonságpolitikai konferenciáján
photo_camera Matthew G. Boyse, Robert Benjamin, Németh Zsolt és Piotr Gulczyński az Egyensúly Intézet biztonságpolitikai konferenciáján Fotó: K.Á.

„Nem emlékszem, hogy valaha olyan rosszak lettek volna a kétoldalú amerikai-magyar kapcsolatok, mint most”

- mondta Boyse. Ha Kamala Harris nyeri novemberben az amerikai elnöválasztást, Boyse szerint további negatív spirál alakulhat ki. Ha azonban Trump nyer, a kapcsolatok drasztikusan és rögtön javulni fognak - ismerte el. Rögtön jött azonban a figyelmeztetés: ebben az esetben is ott maradna a nagyobb kérdés Kínával és Oroszországgal kapcsolatban, ami megosztja az amerikai konzervatívokat is.

„Útkereszteződésnél járunk. Ez egy kritikus pillanat a történelemben, ahol a társadalmainknak dönteniük kell. Tekintélyes erők támadnak a globális Nyugatra. Most nincs mód kétértelműségekre, a fenyegetések veszélyesebbek, mint korábban. Látniuk kell, hogy mi történik. Putyin egy kegyetlen revizionista, egy revansista diktátor, nem pedig megbízható partner.”

„A magyar kormány azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat része, és meg akarja menteni a nyugati civilizációt, ami nagyszerű. De időnként úgy viselkedik, mintha inkább a Nyugat lenne az ellensége, mint a Kelet.”

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.