„Én nem értem, tehát Karsai Dániel, mondjuk ki, emiatt a betegség miatt halálra volt ítélve. Tényleg csak az volt, hogy na, mikor fog ez bekövetkezni. Tehát hogy az emberben, már bocsánat, de ne legyen annyi türelem, hogy megvárja azt, hogy az élet mondja: »Danikám, akkor most van vége!«, és akkor utána ebből ekkora politikai ügyet csinálunk, én ezt nem értem”,

mondja Kroó Zita műsorvezető a Pesti Srácok házi tévéje, a Pesti TV csütörtöki adásában, ahol a múlt héten elhunyt gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogászról, Karsai Dánielről is „megemlékeztek” Gavin Duncannel, az egyetlen skót fideszessel (akinek 2017-től a köztévén volt nyelvoktató műsora).

Az adás - erős idegrendszerűeknek - itt nézhető vissza (1:00-tól, a fenti idézet 6:10-től).

A negyvenhét évesen elhunyt Karsai Dánielnél 2022 nyarán diagnosztizáltak ALS betegséget, ami a központi idegrendszer mozgásért, beszédért, nyelésért és légzésért felelős izmainak pusztulásával, idővel teljes bénulással és fulladással jár. A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, így nem is gyógyítható. Az alkotmányjogász haláláig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán pereskedett azért, hogy maga dönthessen az élete végéről - az aktív életvégi döntés (a köznyelvben: aktív eutanázia) ugyanis ma nem legális Magyarországon.

Beadványát, majd fellebbezését szeptember elején jogerősen is elutasították. Karsaival készült nagyinterjúnk itt olvasható, egy képes riporthoz pedig tizenkét órát tölthettünk el vele, hogy megörökítsük az alkotmányjogász egy napját.

Kroó szerint „kicsit érdekes”, hogy a Momentum képviselője, Bedő Dávid a parlament őszi ülésszakának első napján azt kérte, egy perc néma csenddel tisztelegjenek Karsai emléke előtt, mivel ezt eldönteni szerintük Kövér László házelnök feladata - aki utólag vissza is utasította a tiszteletadást, mondván, hogy az „politikai propaganda a halál kultúrája mellett”.

„Az eutanáziát a magyar kormány nem támogatja, nem lesz nálunk, Karsai egyébként Strasbourgba is elment, ott sem engedték neki, és hát végül az Isten döntött a sorsáról”,

vonja le a következtetést. „Ez egy nagyon gusztustalan dolog, hogy valakinek a halálát politikai célokra használják” - teszik hozzá.

Az alkotmányjogász egyébként mindvégig azzal érvelt az aktív életvégi döntéshez való jog mellett, hogy szerinte az eutanázia ellenzése hitbeli kérdés, ami abból fakad, hogy össztársadalmi szinten eltávolodtunk a halál eseményétől. Nem látjuk és nem beszélünk róla, ezért félünk tőle - pedig az élet része a vége is. Úgy vélte, az életvégi döntés szabad választás, a tilalom viszont azok jogait sérti, akik nem fognak meggyógyulni.

Duncan szerint az ellenzék nyílt provokációjáról van szó.

„Ez olyan, mint a tervezett [programozott] császár. Ha a gyerek nem farfekvéses bennem, nincs ok igazából arra, hogy én császármetszésre menjek, nem vagyok ötszáz kiló, meg nem veszélyezteti az életemet, hogy elkezdjek szülni, akkor minek?”,

fejtegeti Kroó (3:02-től), aki szerint az élet „kezd nevetségessé válni”, mert már abba is bele akarunk szólni, hogy mikor akarunk szülni és mikor halunk meg. Duncan szerint az eutanázia morális szempontból „nem felel meg a társadalomnak”, jogi szempontból pedig „tiszta káosz”.

A műsorvezető a svájci eutanázia dobozt említi negatív példaként: a 3D nyomtatással készülő; elvben békés, pánik- és fulladásmentes halált okozó kapszulákat az asszisztált öngyilkossághoz tervezték, és hivatalosan 2021-ben legalizálták az országban. A gyógyszer hatóanyaga nagyon szigorúan ellenőrzött, átlagember nem fér hozzá.

Duncan azt mondja, szerinte nem kéne „feszítővassal” ráerőltetni a magyar parlamentre ezt a kérdést, amikor a társadalom még nem áll erre készen. Erre Kroó hosszas okfejtésbe kezd arról a szerinte létező jelenségről, hogy amikor a házaspárok egyik tagja harminc-negyven év együttélés után meghal, nagyon sokszor előfordul, hogy a pár másik tagja „utána hal”, pedig „fizikálisan a világon semmi problémája nincsen”, csak „összetörik a szíve”.

„Hát ez nagyon gázos. Hát innen is nyugodjék békében Karsai Dániel, de azért annak örülünk, hogy nincsen nálunk eutanázia!”,

zárja a blokkot Kroó. Karsaira még életében zúdultak a minden empátiát nélkülöző, megbotránkoztató kijelentések kormányközeli megmondóemberektől, influenszerektől - de egyenesen a kormány tagjaitól is: azóta visszavonult a közélettől Szakács István győri megafonos, aki TikTokon élő adásban ajánlotta az alkotmányjogásznak, hogy vegyen be két doboz Xanaxot, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig egy kormányinfón kívánt jobbulást a gyógyíthatatlan beteg Karsainak.

Tabuk, félelmek, nehezen megválaszolható morális kérdések, szövevényes jogi értelmezés és országonként eltérő, bonyolult szabályzás lengi körül az aktív életvégi döntést - a köznyelvben: aktív eutanáziát. Magyarországon akár öt évre is börtönbe kerülhet, aki segít az aktív életvégi döntés végrehajtásában, ez az úgynevezett asszisztált öngyilkosság. A passzív életvégi döntés, azaz az életmentő, fenntartó kezelések visszautasítása ugyan 1997 óta elvileg legális nálunk, de a bürokrácián nagyon keveseknek sikerült eddig átverekedniük magukat. Nem beszélve azokról - ilyen volt Karsai esete is -, akik nem kapnak kezelést, tehát nincs mit visszautasítaniuk.

Korábbi cikkünkben végrehajtott eseteken és a felmerülő kérdéseken keresztül vettük sorra, hogyan gondolkodik a kérdésről az orvostudomány, a jog, a zsidó-keresztény kultúrkör és a kérelmezők családtagjai, vagyis, hogy miért ilyen bonyolult az eutanázia kérdése.