Toxikus a toxinhelyzet kukoricafronton

Mi mással is kezdené a válságos kukoricahelyzet miatti azonnal beavatkozásról szóló posztját az agrárminiszter, mint azzal, hogy

„Nem kukoricázunk”

Ahogy mondani szokás, szakmai körökben – vagy agrárberkekben – ősz eleje óta téma az, amivel talán sokan nem szembesültek eddig (mi sem). Az, hogy az idei kukoricatermést nagyon komoly toxinszennyezettség sújtja. Még a kormányzati médiabirodalomba tartozó, egykor szebb napokat látott Világgazdaság (Vg.hu) is arról írt szeptember végén, hogy milyen súlyos a helyzet: az idén betakarított kukorica több mint 40 százalékában határérték fölött van a toxin értéke (a kukoricák különféle gombabetegségei termelnek mikotoxinokat, amik már nagyon kis mennyiségben is egészségügyi problémákat okozhat az azt takarmányként elfogyasztó állatoknak).

Igaz, a Vg.hu már a hír másnapján gyorsan közzétette az agrártárca közleményét, miszerint a minisztérium megelégelte „a pánikkeltést a szennyezett kukorica kapcsán”, mintha annak a ténynek a megírása, hogy a termés csaknem fele toxinnal szennyezett, pánikkeltés lenne, és nem hírközlés. Hiszen bármit is mondott a minisztérium – érdemben semmit, nagyjából olyanokat, hogy figyelni kell a megelőzésre, bár ez a betakarítás idején már kissé elkésett bölcsesség, vagy hogy felelős termelői, feldolgozói hozzáállás kell –, attól még tény, hogy a toxinszennyezés mégis csak ellehetetleníti az idei termés csaknem felének ipari vagy takarmánycélú felhasználását, illetve exportját is.

Eltelt két hónap (ennyit arról, hogy nem kukoricáznak), a toxinhelyzet nem javult – ami mondjuk egyáltalán nem meglepő –, úgyhogy a minisztérium most a legbrutálisabb nehéztüzérséget vetette be a kis rohadék dezoxinivalenolok (mozgalmi nevükön vomitoxinok, azaz C₁₅H₂₀O₆-k ellen): a közleményírást! Nem lennék most a molekula egyetlen atomja sem a 41-ből!

Nagy István azt ígéri, hogy felülvizsgálják a gabonafélék minőségellenőrzési gyakorlatát, ugyanakkor óva intenek „a felesleges feszültségkeltéstől”, ami helyett „önmérsékletre és a szabályok betartására van szükség”. A miniszter szerint

rombolja a gazdasági bizalmat a kukoricatermés részleges toxinszennyezettségére épített hangulatkeltés

tehát, hangsúlyozzuk, a hangulatkeltés, és nem az a tény, hogy száz cső kukoricából átlagosan negyven cső toxinszennyezett.

A minisztérium egyébként az ígéri, hogy „a kukorica felvásárlási tevékenységekkel kapcsolatban kialakult széles körű bizalmatlanság jövőbeni csökkentése és megszüntetése érdekében” megnézik, lehet-e változtatni a gabonafélék minőségvizsgálati gyakorlatán. Vagyis csökkenteni próbálják „a meglévő különbségeket a minőségvizsgálatok terén”, illetve a miniszter azt ígérte, hogy ha kell, akkor a Nébih „ismételten ellenőrzi a kukoricát feldolgozó és felhasználó vállalkozásokat”.