Valljuk be, Michael Bublé karácsonyi slágereire is rá lehet unni egy idő után, Zséda és Gáspár Győző is kimegy lassan a divatból, úgyhogy itt volt már az idő, hogy újabb családias, intim hangvételű dalokat elljen a magyar kultúra anyaméhe. A Mi Hazánk nem volt rest, és dalpályázatot hirdetett a magzati életekért A gyermek áldás címmel, egymillió forintos díjazással, amit Novák Előd képviselő ajánlott fel egyévi képviselői jövedelméből.

Összesen negyven pályamű érkezett a felhívásra, a zsűri elmondása szerint nehéz volt dönteni. A zsűrit a Magyar Életért díj kitüntettjei közül választották ki, láthatóan fontos aspektus volt a gyermeknemzésre való hajlandóság, a legkevesebb gyermeke ugyanis Csókay András „nemzetközi elismertségű idegsebésznek” van, öt darab. (Egyébként Csókay volt az, aki még 2018-ban vállalta egy összenőtt fejű bangladesi ikerpár megműtését). Említendő még Téglásy Imre, aki elsősorban abortusztúlélő, másodsorban hét gyermek édesapja, valamint az Anya-Ország Alapítvány alapítója – nem mellesleg évek óta küzd az abortusz betiltásáért.

Na de nézzük a termést

Első helyen a PannonVox „budapesti székhelyű, nemzeti elköteleződésű keresztény zenekar” végzett Áldás vagyok című instant slágerével. A dal azzal kezdődik, hogy a szerző édesanyja egy estén megígéri az édesapának, hogy megőrzi és táplálja a magzatot, mire a férfias férfi a gyermek megvédésére és felnevelésére vállalkozik.

„Egymáshoz ért a bőrük,
egybefonódva, ölelve,
éppúgy, ahogy őseim
végtelen sora tette.”

Írja le igazi konzervatív prüdériával a megtermékenyítés ősi aktusát Halász Géza szövegíró. Majd váratlanul rátér a születés pillanatának egészen nyers és közvetlen leírására, hogy aztán az dionüszoszi káosz világának rettenetét a szülői karok ölelése enyhítse.

„Megszületek majd én is
vér és fájdalom között.
(...)
Ha sírok majd felemelsz,
Szíved fölé teszel,
akkor érzem, hogy anyám,
apám s az Isten átölel.”

A dalokban rendre visszatér az édesanya szívének dobbanása, ami rímel Novák Előd feleségének, Dúró Dórának a sikerre vitt szívhangrendelet melletti kampányára.

„Nincs szavam,
de szívem dobban,
engem láttál
szép álmodban.”

Pokolgép és nemzeti rockerek a magzatokért

„Ne legyen több
megölt magzat,
adjunk esélyt
a fénynek!
Hadd szülessen
a Földre le,
hadd öltsön testet a lélek”

– énekli lájtos gitár- és csellóalapra az igaz nemzeti rockerekből összeállt kollektíva, élén Sziva Balázzsal, a Hungarica frontemberével és Kalapács Józseffel, a magyar heavy metal egyik ikonikus énekesével, a Pokolgép és az Omen egykori frontemberével.

A dalszöveg írói a veszélyeztetett magyarságra hívják fel a figyelmet, mely veszélyt a hegyek és völgyek belakásával, életadásával és a szent föld megteremtésével kívánnak elhárítani.

Heterók a szívdobbanásról

„A pikáns nevű Hetero Sapiens együttes egy nemzeti-keresztény zenekar, mely számos olyan saját szerzésű dalt játszik koncertjein, melyek az apaság, a hagyományos férfiszerep, az ősi értékek, a házasság szentsége, illetve általában a nemzeti és keresztény értékek témáit fogalmazzák meg” – ennél pontosabban nem lehetne megragadni az Első szívdobbanás cím alatt megjelent Mű esszenciáját. A zsűri azért is tartja fontosnak ezeknek a daloknak a megosztását, hogy társadalmi hatásukat kifejtve magyar életeket menthessenek meg velük.

A Mi Hazánktól nem idegen a zene világa

A szélsőjobbos párt az utóbbi években több darabbal örvendeztette meg a nemzeti jobboldalt. A mi hazánkos hangzásvilágért általában Vári-Kovács Péter színész a felelős, aki gyakran énekel olyan feldolgozásokat, mint a Kárpátia-féle Rongyos Gárda-dal. De Vári-Kovács írta a Mi Hazánk Ifjai lendületes indulóját, valamint a Mi Hazánk idei majálisán először, a párt gyermekmozgalmának tagjai által bemutatott Pajtárs-indulót is.