A Mi Hazánk majálisán a bűvésznél csak a beszédeken pislogtunk nagyobbat

Napsütés, ostorcsattogás, gyerekzsivaj, katonaindulók, kardcsattogás, nemzeti rock, Rózsa Sándor, arcfestés, hatezer forintos sültkolbász, anticionisták, értetlenül ácsorgó indiaiak, antiglobalisták, zászlókkal menetelő kisgyerekek, „kurva drága vattacukor”, egy leszbikus pár kézenfogva a Nagy-Magyarország zászlók előtt.

A munka ünnepe. Hivatalos állami szabadnap, amikor elviekben a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról szokás megemlékezni. A Mi Hazánk a Bikás parkban ünnepeli május elsejét.

• „Az a kurva drága vattacukor.”
• „Nem veszek semmit. Elég volt. Nincs több pénzem.”
• „Ötezres saslik, basszák meg.”

A munkások helyzete úgy tűnik továbbra sem fényes. „Ilyenkor az év első fesztiválján megtapasztalhatjuk, hogy az EU-s rekorder inflációja mellett mivel kell szembenézzen a magyar” – reflektál a színpadon Novák Előd, a délután folyamán pedig Toroczkai László beszél többek között arról, hogyan sodorta katasztrofális helyzetbe a Fidesz Magyarországot.

Pajtársok

A nap meglepetése a Mi Hazánk tavaly indult gyerekmozgalmának indulója. A mi hazánk-zöld Pajtárs feliratos pólóban felsorakozott kisgyerekek lobogókkal a kézben, egyhelyben menetelve szigorú, indulós alapra éneklik, hogy „Hej, hej, védd a hazát / Hejj, hejj életen át”. Esetleg: „Pajtársok, a magyar zászlót mi visszük tovább / Egy a cél, egy a nemzet / És miénk itt a hely / Pajtárs segít, hogy ha baj van, nem adhatjuk fel”.

link Forrás

De van itt minden, romantikus tájleírástól kezdve, a Székely himnuszból is ismert csillagösvény megidézésén keresztül, egészen az életfáig a mozgalom főszervezőjének, Gulyás Anitának a tollából.

A történészek

Miközben a háttérben az óriási ugrálóvárról órák óta mechanikus körforgásban csúsznak le a gyerekek, a kórházból érkezett Drábik János történész és Borvendég Zsuzsanna mihazánkos EP-képviselőjelölt történész fejében is megindulnak a fogaskerekek. A Szakács Árpád Mediaworksből kiugrott mi hazánkos újságíró által moderált beszélgetést képtelenség lenne összefoglalni, de a meghívott bűvész kötélmutatványai eltörpültek a történészek háttérhatalmi és globális politikai megfejtéseihez képest.

A lassan húsz éve szuperhatalmi pozícióját elvesztő Amerikáról és az erősödő Kínáról szóló kérdésnél, Borvendég Zsuzsanna kifejti, hogy mivel Kínát még nem látták világvezetői pozícióban, ezért nem tudja eldönteni, hogy ez jó-e nekünk vagy sem. Elismeri, hogy Kína erőteljesen nyomul, és hogy ezt Amerika ellenében teszi, ugyanakkor szerinte a keleti típusú gondolkodás alapján nem valószínű, hogy ránk akarnák kényszeríteni a saját gondolkodásmódjukat. Ellentétben a Nyugattal.

Borvendég azt is el tudja képzelni, hogy a kínaiak számára nem annyira rettenetes az a szociális kontroll, az a kreditpontrendszer, ami Kínában van. Drábik János egyetért, és arról beszél, hogy a kínai történelem tízezer évre visszamenőleg ismert, és ebből tudni, hogy kétezer évente a civilizációkat leváltják. Kínában azt is tudják, hogy milyenek ezek a változások: van, hogy erőszakkal ragadják magukhoz a hatalmat, a másikban az arra érdemesek birtokolják. Elvileg Kína is civilizációt vált éppen, de hogy milyet, azt nem tudhattuk meg, mert Drábik két megakadás után hirtelen az amerikai mélyállamról és mindenféle hálózatokról kezdett el beszélni.

Szakács egyébként egy Márai Sándor-idézettel kezdte a beszélgetést, melynek lényege, hogy a pusztuló civilizáció közepette küzdeni kell a tudatosodásért, az értelemért. Mindezt a színpadon, ahol néhány órával korábban a Buborék együttes a Pajtárs mozgalom indulóját is felülmúlva énekelte igazi avantgárd gyerekdalát: „Brekekekeke, énekli a béka / Brekekekeke, ez a kedvenc nótám / Csak annyi, hogy brekk”.

A pártelnök

Következőnek Toroczkai László pártelnök értekezik a világról, melynek része Magyar Péter is, akit most sem sikerül megkerülni. Toroczkai szerint a Tisza párt növekvő támogatottsága akár őket is érintheti, de a lényeg, hogy a Magyar-jelenség a Fidesz rothadásának tünete. A pártelnök szerint a kormány gazdaságpolitikája az elmúlt négy évben katasztrófába sodorta Magyarországot, tragikusak a mutatók: az államadósság, az államháztartási hiány és a magyarság eltűnése. Itt nem hagyja ki a lehetőséget, hogy aggodalmának adjon hangot a cigányság népesedési mutatóival kapcsolatban.