Egyre inkább ugyanannak az orosz befolyásolási művelet két fejezetének látszik az elmúlt időszak két botrányos kelet-európai választása, az október végi moldáv és az egy hónappal későbbi román; utóbbit erre hivatkozva a román alkotmánybíróság menet közben le is fújta, igencsak vitatható körülmények között. Miközben Romániában a gyanítható orosz fedett műveletek katonái próbálják minél inkább eltüntetni a nyomaikat, Moldovában a titkosszolgálat épp most tárja fel, mi is történhetett igazából az országban, hogy sikerült a Kremlnek kis híján visszaszereznie a hatalmat egy elvileg demokratikus választáson.

Moldovában október 20-án tartottak egyszerre elnökválasztást és népszavazást az EU-csatlakozási pályáról, amit nagyjából mindenki egzisztenciális választásnak állított be Kelet és a Nyugat között. Bár végül a nyugatbarát Sandu, illetve az EU-párti “igen” nyert, a küzdelem a Nyugat számára aggasztóan szoros volt.

A választások tisztaságával kapcsolatban mindkét oldalon súlyos kétségek merültek fel. A moldovai hatóságok szerint Oroszország sok pénzzel, törvénytelen eszközökkel, szervezett dezinformációs kampánnyal próbálta meg elcsalni a választásokat, de a másik oldalon is komoly hiányosságok voltak: ennek leglátványosabb eleme az volt, hogy az Oroszországban élő sok százezer moldáv választópolgárt adminisztratív eszközökkel radikálisan korlátozták a voksolásban.

Abramovics haverja a háttérben

A moldovai titkosszolgálat csütörtökön hozta nyilvánosságra a jelentését arról, hogy Oroszország miként próbált kívülről beavatkozni az október 20-án tartott választásokba. A választási csalásra irányuló nagyszabású kísérletről az Információs és Biztonsági Szolgálat (SIS) igazgatója a kisinyovi parlamentben számolt be.

Eszerint az orosz hatóságok koordinálásával Moszkvában működtették azt az operatív parancsnoki központot, melynek célja a népszavazás és az elnökválasztás kompromittálása volt.

Ennek kulcsfigurája Ilan Sor volt, az a moldáv oligarcha, aki 2014-ben egymilliárd dollárt, a moldáv GDP 12 százalékának megfelelő összeget sikkasztott el a helyi bankrendszerből. Ő 2019-ben menekült el az országból, a távollétében 15 évre ítélték. A saját magáról elnevezett, nyíltan oroszbarát pártját tavaly tiltották be odahaza, Sor pedig idén néhány év izraeli tartózkodás után Moszkvába tette át a székhelyét.

A moldáv hírszerzés szerint Sornak szoros kapcsolata van Roman Abramoviccsal, a korábbi Chelsea tulajdonossal, annyira hogy jelenleg Abramovics moszkvai házában lakik. A jelentés szerint Ilan Sor mindent megkapott, hogy a Kreml által favorizált Stoianoglo és az EU-népszavazáson a nemek győzelmét segítse elő: pénzügyi, média, logisztikai és technikai erőforrásokat, valamint elhárítási támogatást.

A chisinaui hatóságok szerint Sor komplett szavazatvásárló hálózatot hozott létre. Több tízmillió eurót küldött Moldovába a nemzetközi szankciós listán lévő orosz PSB bankon keresztül, amivel legalább 130 ezer szavazót mozgósíthatott az elnökválasztáson.

Ennek részeként több száz moldovai ortodox papot vittek ki a voksolás előtt Oroszországba, a Kirill vezette moszkvai patriarchátushoz, ahol egy MIR rendszerű bankkártyát is kaptak ezer dollárral cserébe azért, hogy segítsék befolyásolni a híveket a választásokon. Eközben Moszkvában és a Boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukában moldovai fiatalokat képezték ki provokátorrá, hogy rendzavarásokat és erőszakos demonstrációkat szervezzenek a választások előtt.

A moldovai hírszerzés szerint Moszkvából 119 területi sejtet hoztak létre a választás előtt Moldovában. A helyi szervezeteknek körzetenként 1500 fizetett aktivistát kellett toboroznia (végül ennél kevesebb, kb. 33 ezer jött össze), akiknek aztán kiadták, hogy fejenként 5-10 szavazót fizessenek le, és vigyenek el a választásra. Eközben online, a Telegramon, Tiktokon és YouTube-on is kiépítették az információs hálózatot, melyen keresztül a Kreml-párti narratívákat terjesztették.

Ezek ugyanazok

Moldovában végül ennek ellenére a nyugatbarát erők nyertek, de a vártnál jóval szorosabb volt az eredmény. Oroszország ezt azóta sem ismeri el, szerintük valójában a Nyugat csalta el a választásokat és a népszavazást.

E narratívának Moldovában és az országgal szoros kapcsolatokat ápoló Romániában (Moldova is román nyelvű, az „újraegyesülés” a már egyharmados támogatottsággal bíró román szélsőjobbnál deklarált cél) is van keletje: a Moszkva-barát szöveg szerint a Nyugat Moldovában még „el tudta csalni a választásokat”, de Romániában ez már nem ment, ezért végül kénytelenek voltak menet közben leállítani az egész elnökválasztást.

Ebben az információs háborúba illeszkedik a moldovai titkosszolgálat most nyilvánosságra hozott jelentése és az újabb oknyomozó anyagok is, melyek között erős párhuzamok vannak.