• A román alkotmánybíróság menet közben semmisítette meg az elnökválasztást, amikor a szélsőjobbos jelöltnek komoly esélye volt a győzelemre.
• Brutális külföldi beavatkozást sejtetnek, de az indoklás elég általános volt, az orosz hibrid hadviselés részleteit csak most kezdik feltárni.
• A háttérben pártérdekek és geopolitikai szempontok is felbukkannak, a döntést messze nem csak oroszpárti populisták bírálják.
• Hol volt idáig az elhárítás?
• Tényleg pár hét alatt elnököt csinálhat a Kreml egy alufóliasisakos ismeretlenből?
• Mi lesz, ha külföldi beavatkozásra hivatkozva más országokban is eltörlik a hatalomnak nem tetsző választási eredményeket?

Az eredeti menetrend szerint Romániában éppen a vasárnapi elnökválasztás eredményét taglalná mindenki. Ha nyer a néhány hete még alig ismert Călin Georgescu, a víz rezgésében, a Vasgárdában, Putyinban és a spirituális ébredésben hívő messiás, az ortodox-ezoterikus politikai miszticizmus TikTokon felépített figurája, a szélsőjobb példátlan kelet-európai áttöréséről lenne szó az egész kontinensen.

Ha ellenfele, a hozzá képest centrista, de az összevissza beszédtől azért nem idegenkedő Elena Lasconi győzött volna pár százalékkal, azt óriási megnyugvással okézta volna le a Nyugat és vele az atlantistának számító román mainstream.

A román közélet feletti ijesztő fellegeket ez a fejlemény sem oszlatta volna el: Romániában most az az általános hangulat, hogy ha minden így megy tovább, és a jövőbeli választásokat nem akadályozzák meg újra adminisztratív eszközökkel, csak idő kérdése, hogy a nyugatellenes radikális jobboldal mikor kerül hatalomra.

Az elnökválasztás második fordulóját azonban a román alkotmánybíróság példátlan döntéssel, úgy, hogy a külföldön élő románok körében már ment a szavazás, pénteken lefújta, az első fordulós eredményeket megsemmisítette, a rendőrség pedig eső után köpönyeg jelleggel kiterjedt nyomozásokba kezdett. Szemezgetés az aktuális romániai hírekből:

• A szélsőjobb puccsról, a választások ellopásáról, a globalisták és az antikrisztus ármányáról beszél, álhírek terjednek a határok lezárásáról és a hadsereg mozgósításáról.

• A legnagyobb szélsőjobbos párt, az AUR vezetője (George Simion) meghirdette a szuverenista egységfrontot, békejobbot nyújtva annak a Georgescunak is, akit néhány hónapja penderítettek ki pártból, mert még nekik is túl radikális volt.

• A rendőrség demonstratív akciókat folytat a legionárius szélsőjobb figurái, a Georgescuval kapcsolatban álló zsoldosok és a gyanú szerint illegális kampányfinanszírozók ellen. Egy korrupciós ügyben mellesleg Marosvásárhely magyar polgármesterét is őrizetbe vették.

• A román politika rendszerváltás óta domináns pártja, a december 1-jei parlamenti választásokat is megnyerő szociáldemokraták (PSD) szétszakadhat. Napirenden van a korábbi miniszterelnök, Victor Ponta kizárása, aki Georgescu híveivel kokettál; a találgatások szerint Ponta megpróbálhatja átvenni Georgescu helyét a Nyugat-kritikus tömb élén.

• Ezerrel zajlanak a kormányalakítási tárgyalások az egymást egyébként szívből utáló atlantista pártok között, köztük az RMDSZ-szel. A PSD azt a Ciolacut, a jelenlegi kormányfőt akarja betolni miniszterelnöknek, aki meglepetésre nem jutott tovább az elnökválasztás 2. fordulójába sem. Közben a 1. fordulót megnyerő Lasconi mögül kihátrálni látszik saját pártja, az USR, elképzelhető, hogy a nyugatosnak számító pártok inkább közös jelöltet indítanának a márciusi megismételt elnökválasztáson.

Ez a román politika mércéjéhez képest is szokatlan mértékű káosz, miközben nemcsak a szélsőségek felől érkeznek súlyos kritikák egyrészt az alkotmánybíróság konkrét döntésével, másrészt a román államapparátus alapvető, történelmi kudarcával kapcsolatban.

“Bármennyire is szeretnénk, a cél nem igazolhatja az eszközt. Az alkotmánybíróság döntésének nincs egyértelmű alkotmányos vagy jogi alapja. Az az állítás, hogy az egyik jelölt a többiek rovására monopolizálja az internetet, az abszurdum határát súrolja. A titkosszolgálati tájékoztató feljegyzések amatőr sejtéseket tartalmaznak, nem bizonyítékokat”

- foglalta össze a problémákat Bogdan Iancu alkotmányjogász.

Az elnökválasztás eredményeit azután semmisítette meg a román alkotmánybíróság, hogy Klaus Iohannis elnök december 4-én feloldotta a Legfelsőbb Védelmi Tanács által bemutatott titkosszolgálati összefoglalók titkosítását. Ezek azt állítják, hogy egy külföldi aktor (a jelentések nem nevezték meg Oroszországot, de mindenki tényként kezeli, hogy a Kremlről van szó) súlyosan beavatkozott a választásokba. Eszerint 85 ezer kibertámadást regisztráltak a választási rendszer ellen,

a meglepetésgyőztes Georgescut pedig egy olyan manipulált TikTok-kampány segítette, ami a Kreml ukrajnai és moldovai befolyásolási műveleteihez, az orosz hibrid háborúinak sorába illeszkedik.

Más jelöltek kampányfinanszírozásával és információs műveleteivel a titkosszolgálat nyilvánosan nem foglalkozott.

Portal Kombat, az orosz dezinformáció európai hálózata

A román tényfeltárók most gyors ütemben próbálják feltárni azt a dezinformációs és propagandahálózatot, ami győzelemhez segítette Georgescut - mintha csak az alkotmánybíróság döntését próbálnák utólag igazolni. Az újabb vizsgálatok szerint a román hírszerzés által azonosított 25 ezer Georgescu-párti TikTok-fiók csak egy része volt a választás befolyásolását célzó orosz hibrid hadműveleteknek, emellett a Facebookon és a Twitteren is kiterjedt kampányt folytattak, az orosz propaganda pedig egy sor román nyelvű oldalt tartott fenn.

Ezek közül a legnagyobb az orosz dezinformációs szájtként azonosított ActiveNews nevű oldal, egy másik pedig az a NYmagazin.ro, ami egy egykori szekus, az 1989-es forradalom idején tüntetők meggyilkolásában játszott szerepéért bíróság elé állított Voican Voiculescuhoz kapcsolható.

Legtöbbet azonban most a Portal Kombat néven emlegetett hálózatról van szó, melyet februárban Franciaországban azonosítottak először, ott a francia választás befolyásolására használták.

Hozzájuk tartoznak a 19 országban Pravda néven működő kis szájtok, melyek leginkább gépi fordítással közlik az orosz propagandasajtó és Telegram-csatornák híreit. Az oldalakat egy oroszországi szerverről üzemeltetik.

A Pravda egyébként magyar nyelven is létezik, most többek között a román fejleményekkel kapcsolatos orosz narratívát közvetítik az oldalon, például azt, hogy az elnökválasztást azért fújták le, mert Georgescu “meg akarta állítani az ukrajnai háborút”, vagy mert “le akarta leplezni az ENSZ pedofilhálózatát”.