„A szalézi szerzetesrend magyar rendtartományához bejelentés érkezett büntetendő cselekmény elkövetésének gyanújáról. A gyermekvédelmi rendszert érintő jelzés alapján a rendtartomány – a hatályos egyházjogi törvények szerint – haladéktalanul előzetes vizsgálatot rendelt el, a feltételezett elkövetőt eltiltotta minden nyilvános papi tevékenységtől és intézményeinkben történő munkavégzéstől, valamint az állami hatóságok felé is megtette a szükséges lépéseket” - olvasható a két napja beiktatott tartományfőnök, Vitális Gábor közleményében a Magyar Kuríron.

A közlemény nem mondja ki direktben, de a szöveg és a 444 információi is arra utalnak, hogy egy szerzetesről van szó. Úgy tudjuk, az illető a rend egyik iskolájában is dolgozott, amelynek vezetése a történtekről korrekt módon tájékoztatta a diákokat. Levelükben azt írták, hogy az eltiltás még nem ítélet és nem büntetés, hanem az eljárás szabályos lefolytatásához szükséges intézkedés.

Mindazonáltal a szalézi rend „mélységes sajnálatát és együttérzését” fejezi ki az érintetteknek. „Őszintén bocsánatot kérünk és felajánljuk segítségünket, hogy minden lehetséges eszközzel támogatást nyújthassunk azok számára, akiket a történtek bármilyen módon megsebeztek. Minden rendelkezésünkre álló módon azon leszünk, hogy segítsük őket a lelki és érzelmi gyógyulás folyamatában. Hisszük, hogy az igazság és az áldozatok védelme a legfontosabb szempont, a valódi megoldást pedig a konkrét változások jelentik.”

Ezek jegyében már most lépéseket tesznek a szigorúbb ellenőrzési mechanizmusok bevezetésére, amivel megelőzhetők a visszaélések. „Ezért kollégát jelölünk ki a gyermekvédelmi visszaélésekkel kapcsolatos már meglévő jelzőrendszer megerősítésére és hatékonyságának növelésére, rendtársainkat és rendünk munkatársait pedig gyermekvédelmi képzésben részesítjük.”

A rendtartomány további tájékoztatást egyelőre nem kíván adni, de az előzetes vizsgálat lezárultáról és a jogerős egyházi döntés megszületéséről tájékoztatják a közvéleményt. A nyilvánosság önkéntes bevonása viszonylag új fejlemény a magyarországi katolikus egyházban, bár nyugaton már rég bevett gyakorlat. Nem egészen két évvel ezelőtt a Kalocsa-Kecskeméti Főgyegyházmegye adott ki közleményt róla, hogy kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt felfüggesztett egy papot, tavaly ősszel pedig egymást követték a kalocsai érsek által kiadott közlemények. Ehhez csatlakozott az esztergomi érsekség is, amely egy budapesti pap eltiltását publikálta, és most jön ez a szalézi ügy.

Az esetek sűrűsödése két dolgot is jelenthet párhuzamosan: a médiavisszhang és/vagy a püspöki bocsánatkérések bátorítólag hatnak az érintettekre, illetve az egyházi vezetők nem félnek a nyilvánosság elé állni ezekkel a fájdalmas ügyekkel, mert már megtört a jég.

December elején a magyar katolikus egyház addig hallgató legfőbb döntéshozó testülete, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia püspöki is kiadott egy közleményt, ezután álltak ki azon tagjai, akik a problémás közös nyilatkozatnál többet akartak mondani. Bocsánatot kért Marton Zsolt váci és Varga László kaposvári püspök, Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát, majd karácsony előtt egy nappal Felföldi László pécsi katolikus püspök is.

Martos Levente Balázs esztergomi segédpüspök arról beszélt, hogy az egyház valójában megerősödne, ha bátrabban az áldozatok mellé állna, és folyamatosan nyilvánvalóvá tenné, hogy a családok, a gyerekek és a gyengék javát akarják. A püspöki kar elnöke, Veres András ugyanakkor úgy fejezte ki együttérzését az áldozatok felé, hogy megint csak ostromlott várként beszélt az egyházról, azt állítva, hogy „tényszerűen meg lehet állapítani, hogy egy tudatos és szervezett támadássorozatról van szó”. (Nem lehet.)