Budapest kiesésével nem marad friss nagyberuházás nélkül az abu-dzabi székhelyű Eagle Hills Properties LLC ingatlanfejlesztő vállalat.

A grúz miniszterelnöki hivatal a héten közölte, hogy Irakli Kobahidze miniszterelnök Abu-Dzabiban írt alá egyetértési nyilatkozatot az Egyesült Arab Emírségek elnökével, és a tervek között szerepelnek projektek a fővárosban, Tbilisziben, valamint Batumi és Gonio tengerparti városokban.

Az Eagle Hills a 6 milliárd dolláros tervvel mélyíti a nemzetközi terjeszkedését, és Grúziában (Georgiában) tervez gigaépítkezéseket.

„Természetesen mindez jelentősen hozzájárul majd országunk gazdasági fejlődéséhez, felgyorsítja a gazdasági növekedés ütemét, új munkahelyeket teremt, és tovább vonz más befektetőket Grúziába” – mondta Kobakhidze.

Az Eagle Hills lakásokat, kiskereskedelmi létesítményeket, parkokat, iskolákat és kereskedelmi területeket fog építeni Grúziában – mondta Mohamed Alabbar elnök a Bloombergnek. Alabbar a tőzsdén jegyzett Emaar Properties PJSC alapítója is, ami a világ legmagasabb épületét, a 828 méteres Burdzs Kalifát építette Dubajban.

A fejlesztő a Közel-Kelet egyik legnagyobbja, a Perzsa-öbölben, Európában és Afrikában is vannak projektjei. A vállalat nagyszabású fejlesztésekkel igyekszik benyomulni Európába: a cég építette Szerbiában a Belgrad Waterfrontot, 2,5 milliárd dollárt fektet be Albániában egy 12 ezer lakásos fejlesztésbe, 2023-ban pedig meg nem nevezett összegért megvásárolta a horvátországi Suncani Hvar szállodacsoportot. De a balkáni beruházásokat mindenhol pénzügyi és jogi aggályok (kétes szerződések, pénzmosás-gyanú, furcsa pénzügyi tranzakciók) övezték, és volt, ahol ingyen jutottak a fejlesztési területhez.

Majdnem-Mini-Dubaj

Ugyanarról a befektetőről van szó, amelyik Budapesten szolgáltatta az elmúlt hetek slágertémáját, a rákosrendezői Mini-Dubaj-/Maxi-Dubaj-/Rákosdubaj-/Grand Budapest-beruházást: január 20-án derült ki, hogy aláírta a Rákosrendezőnél lévő, 100 hektáros terület adásvételi szerződését a magyar állam és az arab befektető, az Eagle Hills Csoport. A területet 50,9 milliárd forintért adták el, amit részletekben kell kifizetni, legkésőbb 2039-ig. A beruházó 4944 milliárd forintnyi fejlesztést vállalt a területen.

A gigaberuházás környékén természetesen megjelentek a Fideszhez köthető szereplők is: Jámbor András országgyűlési képviselő és a Válaszonline kiderítette, hogy a terület egy részére szintén elővásárlási joggal rendelkező Stockton Zrt. a szerződés aláírása előtt gazdát cserélt, és Zelles Sándor átadta a céget Habony Árpád körének, majd felbukkant Garancsi István, Lázár János és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is. A szerződést Nagy Márton testvérének, Nagy Szilárdnak a régi csapata rakta össze.

A főváros erre bejelentette, hogy egy cégükön keresztül elővásárlási joguk van, amivel élni fognak, és ezt meg is szavazta a Fővárosi Közgyűlés. A jogi helyzet kusza, és az is elképzelhető volt, hogy az állam élni fog a visszavásárlási jogával. Orbán Viktor és Szijjártó Péter ki is ment az Egyesült Arab Emírségekbe, és megüzenték, hogy megszületett minden megállapodás a fejlesztéséről, és más területen is lesz együttműködés. De szakértők szerint a szerződés bűzlött, nagyon gyorsan össze lett csapva, egy csomó mindent nem gondoltak át.

Ehhez képest egy hétre rá, a csütörtöki Kormányinfón a kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely bejelentette, hogy Budapest élhet az elővásárlási jogával, magyarul a kormány elengedte a Rákosdubaj-projektet. Nem sokkal később megjelent az az Orbán által jegyzet kormányhatározat, amiben tudomásul vette a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. elővásárlási jogát Rákosrendezőn. Karácsony Gergely főpolgármester győzelmet hirdetett, míg a fideszes Szentkirályi Alexandra szerint Rákosrendező sorsa megpecsételődött, semmi sem fog épülni, Vitézy Dávid pedig közölte, hogy ha a kormány a terület fejlesztését majd ott akadályozza, ahol tudja, akkor ez nem fog menni.

Arról nincsenek egyértelmű információk, hogy a kormány mondott-e le a projektről, vagy azért hátrált ki, mert az arab befektetők jelezték, hogy kiszállnának. A valaszonline mindenesetre jelzett olyan lehetőséget is, hogy akkor történhetett valami, amikor Orbán Viktor január 28-án az Emírségekbe utazott, és tárgyalt Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejkkel, valamint Alabbarral is.

Grúziának jobban kell a befektetés

A decemberben közzétett előzetes adatok szerint a Grúziába irányuló közvetlen külföldi befektetések a tavalyi harmadik negyedévben 197,7 millió dollárra csökkentek, ami 55,2 százalékos csökkenés 2023 harmadik negyedévének kiigazított adataihoz képest.

Grúziában októberben tartottak parlamenti választásokat, a hivatalos adatok szerint 50 százalék feletti eredményt ért el a Grúz Álom kormánypárt. Orbán Viktor gyorsan kiállt a Grúz Álom mellett, és a VSquare szerint legalább két éve segíti a pártot Habony Árpád. De az eredményt az ellenzék és a nemzetközi közösség is vitatta, választási csalásokat emlegetve, szankciókat kivetve. Az eredményt a grúz államfő sem ismerte el – őt decemberben egy 300 fős testület szavazásán leváltották, és egy volt futballsztárt ültettek a helyére. Miután az EU nem ismerte el a választás eredményét, a kormánypárt novemberben felfüggesztette az EU-csatlakozási tárgyalások elkezdését.

Emiatt tüntetéshullám indult, a tüntetőkre pedig maszkos verőembereket küldtek, még a volt miniszterelnököt is megverték. (Magyarország megakadályozta, hogy szankciós listára kerüljenek a tüntetők ellen erőszakot vezénylő rendőri vezetők.)

A héten hivatalosan is kizárták a grúz parlamentből az ellenzéki képviselők négyötödét – miután a három ellenzéki koalíció korábban maga kérte, hogy szüntessék meg a mandátumukat az illegitimnek tartott parlamentben –, így már csak Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kormánypárti szövetségesei járnak be szavazni.