Legalábbis legjobb tudásunk szerint.

Ami már csak azért is izgalmas, mert a mai napon, azaz június 28-án még mindig több kérdőjel van az immár Budapest Büszkeség névre átkeresztelt felvonulás körül.

Lássuk, hogyan jutottunk idáig.

„Azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő.”

Ezt Orbán Viktor üzente meg februári évértékelőjében, bár most úgy tűnik, nagyobb bakot a miniszterelnök tán még sohasem lőtt (mármint belpolitikai ügyben, külpolitikában volt már hasonlóan béna öngólja, nem is olyan rég).

Kezdetben úgy tűnt, a kormánypártok lehengerlő határozottsággal fognak neki a miniszterelnöki vízió valósággá transzformálásának: március 18-án rohamtempóban szavazták meg (a Jobbik és a Mi Hazánk asszisztálásával) a gyülekezési törvény módosítását, ami egyértelműen a Pride ellehetetlenítését célozta. Sulyok Tamás sem vacakolt sokat, másnap reggelre aláírta. Így a törvény két nappal azután, hogy egyáltalán megismertük a szövegét, hatályba lépett.

Aztán valami történt: május végére eljutottunk oda, hogy már maguk a kormánypárti politikusok is összevissza beszéltek. Lesz Pride? Vagy nem lesz? Be van tiltva? Vagy a Puskás Arénában lesz? Netán a Mecsekben? Nehéz volt kihámozni a kormányzati kommunikációból a helyes megfejtést.

A témát folyamatosan napirenden tartotta az elmúlt bő három hónapban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki a törvény megszavazása óta eltelt időben majd minden kedden (néha más napokon) utcára vonult, és kezdetben a Momentum látványos támogatása mellett és tízezreket megmozgatva, hidakat blokkolva, utóbb kisebb résztvevőszámmal, a városban masírozva követelte a technofasiszta törvény visszavonását.

Időközben a Budapest Pride szervezői, illetve az őket segítő jogvédő szervezetek sem tétlenkedtek.

Első lépésként, legnagyobb meglepetésükre, négy jogvédő szervezet dedikáltan LMBTQ-tematikájú (tehát a törvény hatálya alá eső) tüntetését a rendőrség is engedélyezte, így május 17-én szivárványos zászló lengett az Andrássy úton vonulók kezében.

Ezután viszont a következő, szintén jogvédő szervezetek által június 1-jére hirdetett hasonló rendezvényt már betiltották. A Kúria utóbb a tiltást eltörölte, idő viszont akkor már nem lett volna annak a menetnek a megszervezésére, így a jogvédők inkább elcsúsztatták a demonstráció napját, június 28-ra (azaz a Pride napjára). Ekkor kezdődött az igazi huzavona. A rendőrség több körben is elkaszálta a bejelentést, a Kúria felülbírálta azt (legutóbb pénteken), és mivel ez a megmozdulás a Pride napjára, a Pride-ot támogató szervezetek szervezésében, hasonló tematikával lett bejelentve, nem volt könnyű kisilabizálni, hogy akkor most a rendőrség az Igazi Pride-ot tiltogatja-e be, vagy sem.

Az egyszerű válasz erre az, hogy nem, hiszen a Budapest Pride-ot a Szivárvány Misszió Alapítvány szokta szervezni, de hát tudjuk, hogy ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy úszik, mint egy kacsa, és úgy hápog, mint egy kacsa, akkor az valószínűleg kacsa. A rendőrség legalábbis valami hasonlóval érvelt.

Aztán alig 12 nappal a Budapest Pride kitűzött dátuma előtt Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette: június 28-án a Fővárosi Önkormányzat a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal partnerségben megrendezi a Budapesti Büszkeség rendezvényt.

Budapesti Büszkeség rendezvény in english: Budapest Pride, ha esetleg valaki tolmácsot szeretne kérni.

A technikai részletekről Karácsony annyit árult el, hogy a Budapesti Büszkeség a hatályos jogszabályoknak megfelelő önkormányzati rendezvény, ami a szabadságért és a jogegyenlőségért áll ki, és amihez nem kell semmilyen hatósági engedély (a rendezvény körüli jogvitában itt segítettünk eligazodni).

Ezt a kormánypárti politikusok vitatták (Tuzson Bence miniszter egyenesen börtönnel fenyegette a főpolgármestert), de Karácsony szerint a Fidesz követett el fatális hibát azzal, hogy a csillagos égig emelte a Pride jelentőségét. A főpolgármester már csak tudja: a héten a még a Fővárosi Közgyűlés ülését is el kellett napolnia, igaz, ott nemcsak a Fidesz nem jelent meg – a frakcióvezető Szentkirályi Alexandra amúgy is nagyon rá van pörögve a Pride-ra –, hanem a Tisza Párt képviselői is hiányoztak.

Így jutottunk el június 28-ig. Mi lesz ma?

• Budapesti Büszkeség felvonulás biztosan, gyülekező délután 2-től a Városháza Parkban, a menet 3-kor indul, a Műegyetem rakpartig vonul.
• Lesznek ellentüntetők is, bejelentkezett a Mi Hazánk és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, sőt, ők állításuk szerint készülnek egy „spártai témájú” területfoglalással is (hogy ez mit takar, azt egyelőre nem árulták el), és közölték azt is, hogy a Betyársereg sem tétlenkedik szombaton.

Joggal merül fel az emberben a kérdés: ha a szélsőjobbnak engedélye van ezekre a megmozdulásokra, mi fog történni?

Egyelőre nincs kielégítő válasz: Karácsony Gergely pénteken a nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, ha kell, rugalmasan kezelik a helyzetet, illetve felhívta a rendőrség figyelmét arra, hogy ilyen esetekben nekik kell biztosítaniuk, hogy a demonstrálók és az ellendemonstrálók egymástól elkülönítve tevékenykedhessenek.

„Biztos vagyok abban, hogy senkinek a biztonságát ez a néhány tucat szélsőjobboldali szereplő nem fogja veszélyeztetni, amennyiben a rendőrség elvégzi az alkotmányos feladatát, ahogy az elmúlt években egyébként ez megtörtént" – mondta a főpolgármester.

Apropó, rendőrség: érdekes fejlemény, hogy a hatóság a Budapesti Büszkeség menet szervezőire igyekszik nyomást gyakorolni.

„A tiltott gyűlés szervezése, az azon történő részvételre felhívás bűncselekmény. A szervezőket – büntetőjogi felelősségük mellett – a gyűlésen esetlegesen bekövetkező károkért is felelősség terheli. A hatóság vizsgálni fogja a szervezésben részt vett valamennyi személy büntetőjogi felelősségét. A gyűlés biztonságának fenntartása a szervező felelőssége” – tudatták többek közt.

Azért azt is hozzátették, hogy a rendőrség „a gyűléssel kapcsolatban a rendőrségi törvényben meghatározott feladatait maradéktalanul teljesíteni fogja.”

Ami nem lesz

Oszlatás – már ha hiszünk Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki péntekre egészen messze került a nem lesz Pride hozzáállástól, és azt ecsetelte reggeli rádióinterjújában, hogy egy rendezvény megtartásához bejelentés kell, a rendőrségnek rá kell arra bólintania, és aki nem tartja be ezt az eljárásrendet, az olyan rendezvényt szervez, ami tiltott.

„Felnőtt emberek vagyunk, mindenkinek azt tanácsolom, tartsák be a jogszabályokat. Ha nem, számolni kell a következményekkel” – fogalmazott.

Azt is mondta, hogy a rendőrség oszlathatna, van ehhez joga, de Magyarország civilizált, nem szoktuk bántani egymást, a jogkövetkezmény nem érheti el a fizikai bántalmazás szintjét. Azért vagyunk, hogy könnyebbé tegyük egymás életét. Ez a kereszténység lényege. Ez a szeresd felebarátodat elv prózai megfogalmazása. A rendőrség dolga, hogy rávegye az embereket, hogy kövessék a jogszabályokat. Fizikai erőszakot is alkalmaz bűnözők ellen, de itt nem erről van szó, mondta engedékenyen a miniszterelnök.

Ettől függetlenül bárkinek, aki kimegy a Budapesti Büszkeség menetre, érdemes szem előtt tartania néhány dolgot.

Mit is pontosan?

Egyelőre nem tudni, a rendőrség mihez kezd az általa tiltottnak minősített rendezvénnyel. Hadházy Ákos például erre az írta:

„Az a legvalószínűbb, hogy a kamerázáson kívül semmit. Ez ugyanis főpróba lesz, mennyire működik az arcfelismerő rendszer. Ha működik, tömegesen érkeznek majd a büntetések. Ez azonban ne tántorítson el senkit! Sapka, kalap, napszemüveg – úgyis nagyon süt majd a nap.”

Ennyire persze nem egyszerű a helyzet, és ezzel jó, ha mindenki tisztában van, aki kiállna az LMBTQ-közösség mellett.

„A rendőrség álláspontja szerint a Pride annak ellenére bejelentési kötelezettség alá eső gyűlés, hogy a Főváros rendezi, aminek éppen ezért a rendőrségi tiltása is lehetséges. A szabálysértési törvény szerint szabálysértést követ el, aki megtiltott gyűlésen megjelenik, és mivel a rendőrség jár el szabálysértések esetén, jó esély van rá, hogy sokan fognak szabálysértési bírságot kapni a résztvevők közül, különösen azért, mert arcfelismeréssel is azonosíthatók utólag az ott megjelenők” – írja a Magyar Helsinki Bizottság.

Ráadásul ahogy arra figyelmeztetnek is: míg bármilyen más szabálysértés esetén úgynevezett halasztó hatálya van a jogorvoslatnak (tehát ha megtámadom a rendőrségi bírságot a bíróságon, akkor addig nem is kell befizetnem, amíg a bíróság nem dönt az ügyemben), addig a gyülekezési jogi szabálysértéseknél nem ez a helyzet: be kell fizetni a bírságot (ha nem teszem, a NAV szedi be, és akkor az többe kerül, mint az eredeti összeg), és legfeljebb ha a bíróság utóbb nekem ad igazat (vagy mérsékli a bírságot), akkor visszakövetelhetem a pénzt (vagy egy részét).
A Helsinki szerint a szabálysértési eljárásokban érdemes lesz – egyéb, a békés gyülekezés zavartalan jogával kapcsolatos alapjogi érvek mellett – hivatkozni arra is, hogy a rendőrségnek nem lett volna joga megtiltani egy önkormányzati rendezvényt, hiszen ha a tiltás nem jogszerű, illetve a rendezvény nem tekinthető a gyülekezési törvény értelmében vett „gyűlésnek”, akkor a megjelentek sem követhetnek el a gyülekezési joggal kapcsolatos szabálysértést.

A jogvédő szervezetek panaszmintákat és érvelési segédleteket fognak közzétenni, érdemes lesz őket figyelni ilyen esetekben (és felkészülni a hosszú várakozásra, mire egy-egy ilyen ügy lezárul, elég sok idő el tud telni).

A végére pár praktikus tanács: bár az előrejelzések szerint délután nem lesz pokoli a hőség, de meleg azért lesz, az ilyen idő pedig megterhelheti a szervezetet. Sapka, naptej, víz és szőlőcukor: ezek a legfontosabb eszközök, amikkel érdemes készülni a Pride-ra.

Pár hasznos tipp a kánikulára:

Minden másról érdemes a Budapest Pride oldalán tájékozódni. Majd pedig délutántól a percről percre közvetítésünkben és egyéb tartalmainkban.