• Novak Djokovic minden idők legnagyobb teniszezőinek egyike, szerb nemzeti ikon, és Aleksandar Vučić szerb államfő végérvényesen összevesztek, miután Djokovic decemberben támogatását fejezte ki a tüntető diákok felé.
• Vučić azóta sokféle módon próbálta lejáratni a sportolót és családját.
• Djokovic közben úgy tűnik, Görögországban telepedik le, maga mögött hagyva Szerbiát. Még azt a belgrádi tenisztornát is átviszi Athénba, aminek ő az egyik licensztulajdonosa.
• Nem ez az első alkalom, hogy Szerbiában megkérdőjelezik Djokovic hazaszeretetét, viszont ez a legsúlyosabb.
• Közben a győzelmei, meg a Koszovó Szerbiához való visszacsatolását támogató megjegyzései sem maradtak észrevétlenül.
• Szerbia elsőszámú sztárja végül kicsúszott a rendszer karmai közül.

Novak Djokovic a világ egyik legismertebb sportolója. 24 Grand Slam-győzelme van, azaz ennyiszer nyert a négy legfontosabb tenisztornán (Australian Open, Roland Garros, Wimbledon, US Open) összesen. Ez rekord a férfiaknál, a nőknél az ausztrál Margaret Court van ugyanennyi GS-győzelme.

Djokovic Szerbia arca, egy 6,6 milliós ország legismertebb „terméke”. A sikerei egy egész országgal szerettették meg a teniszt. 2021–ben debütált a saját licensze alatt futó ATP-torna Belgrádban, az első versenyt rögtön meg is nyerte Djokovic. Habár volt két év is, mikor nem rendezték meg, de a torna fejlődött, Djokovicéknak nagy terveik voltak.

Augusztus elején, három hónappal a torna előtt viszont bejelentették, hogy a jövőben nem Belgrád, hanem Athén lesz a verseny helyszíne. A döntés hátterében politikai okokat sejtenek. Az újvidéki vasútállomáson történt tragikus baleset 2024 novemberében fordulópontot hozott a teniszező és az államfő kapcsolatában. Djokovic azóta az állampárti narratíva szerint külföldi érdekeket szolgál, és Szerbia ellensége.

Djokovic, a hős

Fontos leszögezni, szó sincs arról, hogy Vučić és Djokovic ideológiai párharcot vív. A teniszező politikai nézetei egybevágnak Vučić és úgy általában a szerbek nézetével.

2023-ban Koszovó északi részén eszkalálódott a konfliktus a szerbek és az albánok közt. A közvetlen kiváltó oka ennek az volt, hogy szerb többségű településeken albán polgármestereket választottak meg egy olyan választáson, amiktől a helyi szerbek direkt távol maradtak. A 2008-ban függetlenné kikiáltott Koszovót Szerbia nem ismeri el önálló államnak, mivel a magáénak vallja azt.

Ezzel egyidőben a világ egyik legnagyobb teniszversenyén, a Roland Garroson Djokovic az amerikai Kovacevic ellen lépett pályára az első fordulóban, ahol sima győzelmet aratott. Az igazán érdekes dolgok a meccs után történtek. A teniszben hagyomány, hogy a győztes játékos felírhat valamit a kamerára, vagyis pontosabban az elé helyezett átlátszó lapra, az üzenetét pedig az egész világ láthatja. Djokovic is tollat ragadhatott, és le is írta, hogy

„Koszovó Szerbia szíve, állítsák meg az erőszakot.”

A szerbek Koszovóból való kiszorítását célzó 1999–es NATO bombázásokat óvóhelyről átélő Djokovicnak nem ez volt az egyetlen megnyilvánulása Koszovóról.

2008 februárjában, a függetlenné kikiáltott Koszovó ellen tüntető szerbeknek videóüzenetet küldött. Elmondta, hogy Koszovó függetlenedése az egyik legrosszabb pillanat Szerbia történelmében, és készen állnak megvédeni azt, ami az övék. A végén leszögezte, Koszovó az Szerbia, és ennek mindig így kell lennie.

Djokovicnak egyébként vannak koszovói gyökerei, édesapja, Srdjan koszovói szerb. A sízőből lett vállalkozó sokat tesz fia imázsáért. 2022-ben, mikor az oltatlan Djokovicot nem engedték be Ausztráliába, hogy az Australian Openen játszhasson, azt mondta Jézushoz hasonlóan a fiát is keresztre akarják feszíteni.

Míg az apai ág a patrióta szerb képet erősíti Djokovic otthoni kultuszában, a horvát származású édesanyja, Dijana horvát identitása miatt többször kellett már magyarázkodnia.