Többek között ezekről a témákról beszélgettünk Körösényi Andrással, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézet kutatóprofesszorával, aki nemrég azzal a címmel írt esszét a Válasz Online-ra, hogy A liberális demokráciáknak annyi! Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy a populista pártok megerősödése a liberális demokrácia saját belső struktúrájának és működési logikájának az eredménye. És sorra vette az ide vezető, belső okokat. De beszéltünk arról is, mennyiben változott az Orbán-rezsim működése 2020 óta, amikor Körösényi András szerzőtársaival könyvet írt az akkor csúcson lévő rendszerről?
A beszélgetés podcast formában is meghallgatható:
Idén sincs nyári uborkaszezon a világpolitikában: lángol Oroszország, az ukránok komolyan összefeszültek a lengyelekkel, folynak a tárgyalások az iráni háború végéről, miután Trump véleményes győzelmet hirdetett, hadügyminisztere pedig ismét saját szövetségeseiket nyomasztja. Mindeközben hazai szempontból fontos fejlemény, hogy már nem a magyar kormány az oroszok trójai falova az EU-ban.
Miután a parlamentben jelentette be a Tisztítótűz művelet elindítását, a miniszterelnök élőben válaszol kérdéseinkre.
„Résen kell lenni” – Magyar Péter szerint erre figyelmezették a régi motorosnak számító uniós vezetők az első EU-csúcsa előtt. Az új miniszterelnök azt ígérte, hogy bármilyen hosszú is lesz az éjszaka, nem fog kimenni kávézni.
Bánja-e, hogy a nagy víziók helyett nem fordított nagyobb figyelmet a rábízott államra inkább? – kérdeztük a volt miniszterelnököt Brüsszelben. Szerinte el kell dönteni, hogy házmester vagy miniszterelnök az ember.
A vereség óta jóval készségesebben nyilatkoznak a fideszesek, mint korábban. Megpróbáltuk megtudni, mi van az Orbán-korszakon túl.