Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama – derül ki a Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexéből, amelyet kedden tettek közzé. Idén lecsúszott Magyarország mellé Bulgária is, holtversenyben vagyunk tehát az utolsók. Románia a harmadik legkorruptabb az EU-ban a TI felmérése szerint.

A világranglistán ez a 84. helyet jelenti a 182 ország közül. Ezzel egy szinten vagyunk Észak-Macedóniával és például Kubával, de megelőz minket egyebek mellett Kelet-Timor, Koszovó, Ghána vagy éppen Örményország is. Ez a felmérés a korrupció érzékelését méri: szakértőket és üzletembereket kérdeznek arról, hogy mennyire érzik korruptnak saját országuk közszférájának különböző szektorait. Ez azt is jelenti, hogy a hasonló szociokulturális országokat érdemes összehasonlítani. A 0-tól 100 pontig terjedő skálán az első helyezett Dánia 89 pontot ért el, a második Finnország (88 pont), a harmadik pedig Szingapúr (84 pont). A legutolsó három helyen Venezuela, Szomália és Dél-Szudán áll, ahol jobbára nem működik az állam.

Magyarország 40 pontot ért el, ez a valaha mért legalacsonyabb pontszám, és a 84. hely is a legrosszabb helyezés, ami azt jelenti, hogy folytatódott a több mint egy évtizede tartó lecsúszás.

Az adatokból az látszik, hogy 2014 és 2017 között zuhant nagyot a magyar értékelés, ekkorra állt be a NER rendszere, épültek ki például az EU-s támogatásokat kormányközeli cégekhez csatornázó mechanizmusok. 2018-tól kezdve folyamatos a lassú lecsúszás, Magyarország 2020 óta áll az utolsó helyen az uniós tagállamok listáján, hol egyedül, hol Romániával vagy Bulgáriával holtversenyben. Egyetlen európai országban sem romlott olyan mértékben a korrupciós helyzet, mint Magyarországon. A régióban a balti országok teljesítménye kiemelkedő, emellett Csehországban 2012 óta jelentősen javult, Lengyelországban pedig a 2023-as kormányváltás után stabilizálódott a helyzet – Szlovákia viszont épp a Fico-kormány ismételt hatalomra kerülése után kezdett rontani.

Közbeszerzések, MNB, 4iG, Hatvanpuszta

2025 legsúlyosabb korrupciós ügyei közül hármat emeltek ki. A legnagyobb értékű magas szintű, és büntetlenül maradt korrupciós eset a Magyar Nemzeti Bank és alapítványainak botránya. Matolcsy György regnálása alatt legalább 270 milliárd forint közpénz tűnt el, és még körülbelül ugyanekkora összeg sorsa bizonytalan. Noha a nyomozás már egy éve zajlik, még gyanúsítás sincs, írják.

Kiemelik azt az ügyletet is, melynek során a kormányközeli 4iG 72 milliárd forintért vehetett meg állami hadiipari vállalatokat, mindenféle versenyt mellőzve az ügylet során. A NER erős szimbóluma lett az Orbán Viktorhoz közvetlenül kötődő „hatvanpusztai kastélyprojekt”, mely a miniszterelnök személyes gazdagodásának jelképe. (Orbán rendre azzal érvel, hogy Hatvanpuszta az édesapja tulajdonában van, neki ahhoz semmi köze.)

A „korrupció melegágyaként” írnak a közbeszerzésekről. 2025-ben 4293 milliárd forintnyi, a GDP 5,3 százalékát kitevő összeget költött el az állam közbeszerzéseken. Az egyindulós tenderek aránya ugyan csökkent, de a legdrágább szerződések rendre a kormányközeli vállalkozóknál, elsősorban a „tenderbajnok” Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László érdekeltségeinél landolnak.

Rontja a korrupciós helyzetet a keretmegállapodások kiterjedtsége is. Ezek nagy értékű, több évre előre szóló szerződések, melyeket jellemzően szintén kormányközeli cégek kapnak meg. 2024-ben 3219 milliárd forintnyi ilyen megállapodást kötött az állam. Ennek kiemelkedő példája a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal működése, mely Balásy Gyula cégeinél költ százmilliárdos nagyságrendben.

Az átláthatatlanságot, így a korrupciós kockázatot növelik a magántőkealapok is, melyek lehetővé teszik, hogy hatalmas vagyonok tulajdonosai rejtve maradjanak. 2021 és 2024 között 2600 milliárd forint értékű tendert nyertek el tőkealapok tulajdonában lévő cégek. Ezen túl a magyar állam közvetlenül is hizlalja a magántőkealapokat, 2024 végéig 1311 milliárd forintot fektetett ilyen konstrukcióba, „átláthatósági és elszámoltathatósági garanciák nélkül” – írják. A TI Magyarország szerint mindez ellentétes az Alaptörvénnyel és az uniós joggal is.

A „NER és a jogállam összeegyeztetetlen egymással”

A felmérés eredményeit bemutató sajtótájékoztatón Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte, „a silány eredmény azt tükrözi, hogy továbbra sem sikerült orvosolni a jogállamisági problémákat és visszaszorítani a rendszerszintű korrupciót”. Ennek közvetlen következménye, hogy az EU majdnem húszmilliárd eurónyi forrást zárol (ebből négymilliárdnyi kedvező kamatozású hitel), és már több mint kétmilliárd euró végleg el is veszett Magyarország számára.

A TI Magyarország szerint a „NER és a jogállam összeegyeztetetlen egymással”, mert a kormány elsődleges célja a hatalmának fenntartása, és a jogalkotást is ennek rendelik alá. A feltételességi eljárás keretében az EU többféle eszközzel próbálta javítani a magyar jogállamiság helyzetét, de ezek sikertelennek bizonyultak. A mérföldköveknek nevezett uniós elvárások végrehajtását a kormány szabotálja, vagy csak azokat hajtja végre, amelyek nem veszélyeztetik a hatalmát - mondta Martin. Voltak ugyan látszatintézkedések, de ezek nem alkalmasak a rendszerszintű korrupció megtörésére.

A korrupcióellenes Integritás Hatóságnak nincsenek valódi hatáskörei, ráadásul a szervezet elnöke, Biró Ferenc Pál ellen egy éve folyik eljárás, már meg is gyanúsították, de vádemelés még nem történt. Martin József szerint politikailag motivált a Biró elleni eljárás. Lényegében működésképtelen a szintén EU-s nyomásra létrehozott Korrupcióellenes Munkacsoport is. A vagyonnyilatkozatok ellenőrizhetetlenek, a valótlanul nyilatkozók ellen nincsenek szankciók, emiatt pedig épp a politikusok a vagyonosodásának nyomon követésére nem alkalmas a rendszer. Az EU által elvárt igazságügyi reformot ugyan végrehajtotta a kormány, de ennek ellenére nem csökkent a bírókra nehezedő politikai nyomás, és nem állt helyre az igazságszolgáltatás függetlensége sem – mondta a TI Magyarország igazgatója.

Komoly probléma, hogy egyes kormányhatározatokat akár 20 évre is titkosítani lehet, a visszaéléseket nyilvánosságra hozó közérdekű bejelentőket pedig nem védi az állam – hanem jellemzően inkább ellenük indulnak eljárások.

Szintén régóta fennálló probléma a párt- és kampányfinanszírozás rendezetlensége, illetve a párt és állam összefonódása. Ez utóbbira példa a közpénzből a kormányzati narratívát felhangosító álcivil szervezetek sora (Megafon, Alapjogokért Központ, CÖF), vagy az, hogy állami tisztviselők (főispánok, kormányhivatali vezetők) a Fidesznek kampányolnak.

Magyarország nemcsak az EU legkorruptabb, de egyik legszegényebb országa is, emlékeztet a TI. Szerintük a rossz gazdasági teljesítmény fő oka az autokrata kormányzat, amely gazdaságpolitikáját a szervezett közpénzlopásnak rendelte alá, aláásva a tisztességes versenyt. Nagyon hiányoznak a jogállamisági problémák miatt felfüggesztett uniós források, és az sem változott az utóbbi évekhez képest, hogy az „állam eszközként használja a szervezett korrupciót a kormány hatalmának bebetonozása és NER-szereplők gazdagodása érdekében”. A TI szerint a magyar intézményrendszer és gazdaságpolitika is ennek van alárendelve, ahelyett hogy a közjót szolgálnák.

„Akkor lehet megtörni a rendszerszintű korrupciót, ha helyreáll a jogállam, mert a rendszeren belül már nem lehet javítani a helyzetet” – közölte Martin József.