Az orosz főváros, Moszkva lakói március 6-án arra ébredtek, hogy a város nagy részén megszűnt a mobilinternet. Elérhetetlenné vált a böngészés, az üzenetküldés, és elkezdtek szétesni a hétköznapi élet alapfunkciói is: nem lehetett például normálisan taxit rendelni, akadozott az érintéses fizetés, és egyes beszámolók szerint még a nyilvános mosdók használata is problémássá vált, mert azokhoz is digitális beléptetés kellett.

Oroszországban régóta van digitális cenzúra: a Facebook és az Instagram is évek óta elérhetetlen, de március eleje óta Moszkvában olyan mértékű internet- és mobilzavarok vannak, amilyeneket korábban még nem tapasztaltak. Az orosz állam látványosan szorítja vissza a szabad internet még megmaradt részét, és közben egyre közelebb kerül ahhoz is, hogy teljesen kivéreztessen vagy letiltson olyan fontos üzenetküldő platformokat, mint a Telegram és a WhatsApp.

A korlátozást a Kreml biztonsági okokkal magyarázta, Dmitrij Peszkov szóvivő a Reutersnek azt mondta, az intézkedéseket egyrészt az ukrán drónfenyegetések indokolják, másrészt az, hogy külföldi cégek nem tartják be az orosz törvényeket. A hivatalos nyilatkozatok szerint a drónok mobilhálózatokat is használhatnak navigációra, ezért a hálózati korlátozás a védekezés része.

„Mintha kihúznák alólunk a talajt”

Az országban nem újdonság a hálózati korlátozás, az ukrán határhoz közeli régiókban – és egyre inkább más területeken is – a hatóságok a dróntámadások veszélyével indokolják a rendszeres internetkimaradásokat. 2025 novemberében átlagosan napi szinten 57 orosz régióban voltak hálózati zavarok egy, a leállásokat figyelő aktivista csoport adatai szerint. Szergej Sojgu volt védelmi miniszter szerint az ukrán dróntechnológia már annyira fejlett, hogy „Oroszország egyetlen régiója sem érezheti magát teljes biztonságban”.

A hivatalos magyarázat önmagában még hihető is lehetne, csakhogy Moszkvában nem teljes, hanem sajátos, részleges internetlekapcsolás történt. A Kyiv Independent a Bell alapján azt írta, az orosz titkosszolgálat (FSZB) egyik technikai részlege a szolgáltatóknak konkrét térképet adott arról, Moszkva mely részein kell lekapcsolni az internetet. A forrás azt állította, hogy a biztonsági szolgálat emberei „minden módon jelezték”, hogy nem ők hozták a döntést, csak végrehajtják a felülről érkezett utasítást.

A rendszer úgynevezett fehérlistával működött: a leállások idején csak az engedélyezett hivatalos állami oldalak, kormányközeli platformok és alapvető szolgáltatások voltak elérhetők.

„Olyan érzés, mintha kihúznák alólunk a talajt”

– mondta a CNN-nek egy moszkvai nő, aki az interneten keresztül figyeli cukorbeteg kisfia állapotát, és a Telegramon küld neki utasításokat az inzulinadagolásról. Szerinte az egész helyzet érthetetlen. „Évtizedekig azt mondták, hogy az internet mennyire fontos, hogy minden online legyen, állami szolgáltatások is. Most meg hirtelen mindezt korlátozzák. Senki sem érti, miért.”